Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Kovács László: Csongrád megye 1944–1948 közötti időszakáról szóló szakirodalom vázlatos áttekintése
problémát és többféle, messze vezető következtetésre jutottak,11 így jogosan merül fel a kérdés: a helyi kutatások milyen eredménnyel jártak? A 60-as évek elején jelent meg Balázs Béla úttörő munkája a nemzeti bizottságokról. Lehet, hogy ez inspirált két kutatót is arra, hogy foglalkozni kezdjenek e témával. Ruszoly József két tanulmánya a szegedi NB megalakulásának körülményeit és tevékenységének első időszakát tárta fel. Oltvai Ferenc két írása pedig a városi közigazgatásnak az új élet megszervezésében betöltött szerepét vizsgálta. A reményt- kelto indulás után azonban megszakadt ez a kutatási irányvonal, s csak 1972-ben készül doktori disszertáció a témáról, melyben Balázs György a szentesi NB és a többi forradalmi népi szerv tevékenységét írja le 1944—1949-ig. A nagy terjedelmű, közel 250 oldalas munka fő erőssége a hatalmas levéltári anyag feldolgozása, és a gazdag adatközlés. A szentesi közigazgatás alakulását tekinti át Takács Edit későbbi (1977) tanulmánya is. Ez az írás a közigazgatást a politikai küzdelmek fontos színtereként, szélesebb összefüggéseiben tárgyalja. Itt kell megjegyezni, hogy ő tudományos tevékenysége során rendkívül módszeresen tárja fel Szentes felszabadulást követő időszakának történetét. 1982-ben megvédett doktori disszertációja12 pedig külön megemlítendő, mert rendkívül nehéz feladatot old meg benne sikeresen. Mindeddig elenyésző azoknak a feldolgozásoknak a száma, melyek a felszabadulást követő eseményeket nem a történeti folyamatból kiragadva, az előző időszaktól élesen elhatárolva vizsgálják, hanem megkísérlik — a folyamatosság és megszakítottság dialektikus egységében — azt is bemutatni, hogy a II. világháború alatti változások hogyan befolyásolták a front elvonulása utáni hetek-hónapok erőviszonyainak alakulását. Ugyancsak lényeges kérdést taglal Kanyó Ferenc Az Igazoló Bizottságok tevékenysége 1944—45-ben Szegeden és Csongrád megyében c. munkája. A közigazgatás megtisztítása az antidemokratikus elemektől jelentős politikai kérdés volt. Kanyó Ferenc alapos elemzését adja az Igazoló Bizottságok működésének, s módot ad a mögöttük meghúzódó pártpolitikai érdekek és küzdelmek érzékelésére is. Külön kiemelendő abból a szempontból, hogy megyei szintű összegzésre vállalkozik. Sajnos a nemzeti bizottságok tevékenységéről nincs ilyen jellegű összefoglalás. A politikai küzdelem másik, viszonylag elhatárolható témaköre az ifjúsági mozgalmak története. Szám szerint kevés publikáció, de a teljességre törekvés jellemzi az ezirányú kutatást. E témában Nagy István eredményeit kell kiemelni. Előbb szegedi, majd megyei szinten dolgozta fel a demokratikus ifjúsági mozgalom történetét. A politikatörténet szempontjából is igen jelentős A koalíciós pártok ifjúsági szervezeteinek megalakulása és tevékenysége Csongrád megyében (1945—48) című tanulmánya. A legújabb kutatások eredményeit pedig reprezentatív módon mutatja be a Hegyi András által szerkesztett tanulmánykötet Hűség a néphez — hűség a párthoz címmel. A korszak politikai történetének egyes problémáit igen sok, több mint 25 publikáció tárgyalja. A 60-as évek közepén kezdődtek az ezirányú kutatások, igen szerencsésen két olyan tanulmánnyal, melyekben Fehér István a szegedi munkásság 11 Lásd erre többek között: Balázs Béla: Népmozgalom és nemzeti bizottságok 1945—1946. Budapest, 1961. Kossuth Könyvkiadó; Donáth Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945—1947. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó 11—56. o.; Somlyai Magda: Nagy csaták után. Az új élet kezdete Magyarországon 1944—1945. Budapest, 1975. Kossuth Könyvkiadó. 12 Takács Edit: Szentes a második világháború alatt és a város népi demokratikus fejlődésének kezdeti szakasza. (1939—1944) Bölcsészdoktori disszertáció. Szentes, 1982. Kézirat. (A bibliográfiában nem szerepel.) 250
