Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Kovács László: Csongrád megye 1944–1948 közötti időszakáról szóló szakirodalom vázlatos áttekintése

komoly politikai jelentőséggel bírt. Viszonylag sok (16) tanulmány foglalkozik a földreform végrehajtásával. Több írás vizsgálja e kérdést megyénk egy helységében: Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Sándorfalván, Szőregen, Csanádpalotán, Csongrá- don, Kisteleken.

Főleg a 70-es évtized elején folyt intenzív kutatás e témában. Ez nyilván összefügg azzal is, hogy ebben az időben jelennek meg az agrárátalakulást országos szinten vizsgáló monográfiák,8 9 melyekben a szerzők leszögezik saját álláspontjaikat a 60-as évek közepén megindult vitával kapcsolatban, nevezetesen, hogy milyen jellegű volt a magyarországi földosztás: forradalom volt-e, vagy reform, netán forradalmi reform, vagy a reform eszközeivel végrehajtott forradalom?

Ebből a szempontból is kiemelendő Szabó István kandidátusi értekezése, majd ez alapján megjelenő könyve, az Agrárforradalom a Viharsarokban. A szerző rendkívül nagy tényanyag és forrásbázis felsorakoztatásával meggyőzően bizonyítja, hogy e területen már az előkészítés és utána a végrehajtás is a tömegek aktív közreműködésével igen gyorsan és radikálisan, vagyis forradalmi módon történt meg. Tárgyalja a különböző politikai irányzatok viszonyát a földreformhoz, bemutatja a végrehajtás során fellépő visszahúzó erőket, s azt az elhúzódó küzdelmet, melyet vidékünk újgazdái folytattak földjük védelmében. Munkája helyi jelentőségén túlmenően, az előbb említett vitához történő érvekben gazdag hozzászólásnak is tekinthető.

A földosztás előkészítése és végrehajtása során Szegeden és környékén érdekes problémák adódtak. Ezeket tárja fel Fehér István tanulmánya, amely — azzal, hogy rámutat a szegedi bérleti rendszer sajátosságaira — a korszak politikai történetével foglalkozó kutató számára is sok összefüggést megvilágít.10 E munkákkal — úgy tűnik — hogy befejeződött a téma kutatása. Az ezután megjelenő publikációk a már meglevő eredményekre támaszkodtak, vagy néhány további részletkérdést tisztáztak.

A következő témakör már átvezet bennünket a korszak politikai történetéhez. Forradalmi periódusról lévén szó, természetes, hogy a legtöbb írás ehhez a területhez kapcsolódik. További jelentőséget ad az ezirányú kutatásnak, hogy Szeged 1944-ben egy ideig országos jelentőségű politikai események színhelye volt, s regionális vezető szerepét továbbra is megőrizte, sőt a helyi hatalmi-politikai viszonyok alakulása néha még később is országos jelentőségűvé vált. (Pl. az 1947-es választások eredménye.)

Ismeretes, hogy a front elvonulása után — sajnos rövid ideig — az ún. néphatalmi szervekben testesült meg a tömegek történelemformáló akarata. Olyannyira, hogy később a kormánynak és az alá rendelt hivatalos közigazgatásnak komoly gondot okozott széles hatáskörük, melynek gyakorlása közben egyszerűen a népre, mint jogforrásra hivatkoztak. Országos szakmunkák több látószögből vizsgálták ezt a

8 A témával foglalkozó művek közül a legfontosabbak a megjelenés sorrendjében: Szakács Sándor: Földosztás és agrárfejlődés a magyar népi demokráciában. Budapest, 1964, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó; Földreform 1945. (Szerk.: Somlyai Magda) Budapest, 1965. Kossuth Könyvkiadó; Donáth Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945—1947. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó; Szakács Sándor : A népi demokratikus agrárfejlődés kezdetei Magyarországon

1945—1948. Budapest, 1971. Akadémiai Kiadó; Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Budapest, 1972. Akadémiai Kiadó; Donáth Ferenc: Reform és forradalom. Budapest, 1977. Akadémiai Kiadó; Agrárpolitika és agrárátalakulás Magyarországon (1944—1962) (Szerk.: Balogh Sándor és Pölöskei Ferenc). Budapest, 1979. Akadémiai Kiadó.

10 Fehér István: A földreform és hatásának jellegzetessége Szegeden. = A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1971. 2—3. sz. E tanulmányt a bibliográfia — valószínűleg elírás következtében — a II. fejezetben (1948—1962) említi.

249