Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
A szövetkezeti mozgalom kibontakozásakor 1948—49-ben Hódmezővásárhelyen is megvoltak az objektív, általános gazdasági és politikai feltételek, mint pl. a munkáshatalom, a munkásosztály vezető szerepe, a döntő termelési eszközök társadalmi tulajdonban voltak stb. Csak részben voltak meg, illetve hiányosak voltak az objektív feltételek többi kritériumai és a szubjektív feltételek is, mint pl. a mezőgazdasági géppark — gépállomások hálózata — állami gazdaságok segítsége, az állami támogatások különböző formái, a tagok gazdasági ereje és összefogása, továbbá a tagok áttekintő képessége a szövetkezeti munka minden részlete felett, hogy kollektíván tudjanak dönteni stb. Az első hároméves terv beruházásainak megvalósulása elősegítette a feltételek javulását. A városban a hároméves terv során elsősorban a mezőgazdasági, kommunális és közlekedési létesítmények üzembehelyezésére került sor, mivel a termelés fejlődése és a lakosság igényei főként ezeken a területeken támasztottak követelményeket. „A három év során a város különböző népgazdasági területein több mint 30 millió forintot ruháztak be, sőt ha figyelembe vesszük a magánberuházások értékét is, a hároméves terv beruházásai meghaladják a 32 millió forintot is. Megnevezés 3 éves terv beruházásai 1000Ft-ban %-ban Mezőgazdaság 14 166,9 46,6 Ipar és építőipar 41,2 0,1 Kereskedelem — — Kommunális 10 652,4 35,1 Közlekedés 1 459,0 4,7 Egyéb 4 102,1 13,5 Összesen: 30 421,6 100,0 Tehát a hároméves terv beruházásaiból elsősorban a mezőgazdaság részesült közel 14,2 millió forinttal, amely az összes beruházásnak mintegy 47%-át jelentette. A mezőgazdasági beruházások egyik legjelentősebb összegét a gépállomás létesítésére fordították, melynek értéke csaknem 1,3 millió forint volt. Jelentős volt a fejlettebb mezőgazdasági termelés szempontjából az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése. A hároméves terv során a lúdvári öntözőmű felszerelésének fejlesztésére és kiegészítésére 900 000 forintot fordítottak, ugyantevékenysége megalakulása után főleg a mezőgazdasági termelés segítésére irányult. Bizottságot hoztak létre, amely az elkobzott úri birtokokon felleltározta az elhagyott gazdasági felszereléseket, gépeket, eszközöket, állatokat. Ezeknek a felszereléseknek nagy részét a városi Földigénylő Bizottsággal együttműködve az arra rászoruló földhözjuttatottaknak osztották ki. Az eszközök kisebb része pedig a földművesszövetkezet használatába került. A földművesszövetkezet rendelkezett néhány erőgéppel és cséplőgéppel, amelyekkel elsősorban a földhözjuttatottak földjén bércséplést végeztek. A szövetkezet használatában volt legelő és kaszáló is. Trerülete egyrészén a saját tulajdonban levő mintegy 300 db anyajuhot legeltették, a földterületük másik részét — nyári időszakra — szegényparasztoknak adták ki használatra. A földművesszövetkezet a megalakulása utáni években gép- kölcsönzéssel, műtrágyával, vetőmaggal stb. jelentős segítséget nyújtott az arra rászoruló paraszt- embereknek. 25 KSH Csm. lg. 0025/1956. 54. old. 232
