Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
akkor több mint 9 millió forint beruházási költséggel kiépítették a kopáncsi ön- t özó'rendszert és az öntözőfürtök hálózatát. Az öntözőrendszer kiépítésén kívül a város egyéb területein is jelentős összegeket fordítottak a már korábban meglevő csatornák helyrehozatalára, újak építésére és gátépítésére. Jelentős összegeket ruháztak be az állattenyésztés fejlesztésére is. Ezeket részben a takarmányellátás javítására, részben pedig tenyészállat beszerzésére fordították. Az állattenyésztésben felhasznált beruházás közül legjelentősebb a tenyész baromfi beszerzésére fordított 166,8 ezer forint. Több mint 80 ezer forint beruházással növelték a mezőgazdasági munkák gépi elvégzéséhez szükséges erő- és munkagépállományt.26 A városban 1948. október közepén hozták létre a Hódmezővásárhelyi Gépállomást, amelyet a Kutasi úti Varga tanyában helyeztek el. Gépállománya ekkor még eléggé hiányos volt, mindössze 11 traktorból, 2 cséplőgépből és néhány ekéből állott.27 A földbérlő szövetkezetek szervezésére a mezőgazdasági ingatlanok haszon- bérletéről szóló törvény megjelenése adott lehetőséget, melynek végrehajtására Csongrád megyében 1948 augusztus végén és szeptember elején került sor. A rendelkezés lehetővé tette a kulákgazdaságok bérbeadott földjeinek igénybevételét, kényszerbérlet formájában, agrárproletárok számára. A bérlet odaítélésénél a rendelet a bérlő-szövetkezeteket részesítette előnyben. Az igénybe vehető földterület összeírására községi földbérlő bizottságok alakultak. Hódmezővásárhelyen a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló kormányrendelet végrehajtási utasítása szerint 1948. szeptember 1-én a polgármesteri hivatalban megalakult a községi Földbérlő Bizottság. Tagjai: az elöljáróság részéről Duránszkay László, a Földbérlő Szövetkezettől Sápi Mihály, a FÉKOSz-tól Lévai Sándor, az UFOSz-tól Földházi Pál, a Földműves Szövetkezettől Sülé György.28 A megalakult Földbérlő Bizottság már másnap megkezdte a tájékoztatást a rendelet tartalmáról és végrehajtásáról, mindenekelőtt pedig az igényjogosultság sorrendjéről.29 A gazdasági ügyosztályon — Városházán — lehetett jelentkezni az igénylőknek. Innen az igénylők névjegyzékét átadták a helyi FÉKOSz-nak, amely megállapította a rászorultság mértékének figyelembevételével az igényjogosultak sorrendjét. Ez a névsor került át a Földbérlő Bizottsághoz, amely döntött a bérletek juttatásáról. A Földbérlő Bizottság feladata nem merült ki az igényjogosultak elbírálásában. Ez a Bizottság állapította meg a bejelentett haszonbérlőkről, hogy azok esetében a rendelet szerint van e helye előhaszonbérleti jog gyakorlásának. Ha e jog gyakorolható volt, úgy ezt közölte a Földbérlő Szövetkezettel, a Földművesszövetkezettel és a FÉKOSz-szal. Ezzel egyidejűleg nyilatkozatra hívta fel a földbérlő és földműves- szövetkezetet, hogy kívánnak-e élni az előhaszonbérleti jog gyakorlásával. A rendelet értelmében földbérlőszövetkezetek alakítása a FÉKOSz-ban történik és annak legkisebb taglétszáma 10 fő volt. A szövetkezet tagjai földmunkások, egyéb igényjogosultak és régi kishaszonbérlők. A megalakítandó bérlőszövetkezet jellegét maguk a tagok döntötték el. Hódmezővásárhelyen 1948. október 1-én alakult meg az első négy földbérlő szövetkezet.30 Közös megbeszélés alapján a helyszínen állapították meg a szövetkezeti bérlők, hogy ki melyik földet kapja, és különösen az a szempont volt az irányadó, hogy földjéhez lehetőleg közel legyen az új bérlő. A bérletek árát méltányosan állapították meg. Az új kishaszonbérlők önbizalommal fogtak a munkához, sokan a 59 Uo. 27 Független Újság, 1948. okt. 16. 28 Független Újság, 1948. szept. 2. 20 Uo. 90 Független Újság, 1948. okt. 1. 233
