Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
lődését szolgálja”.19 Tehát a burzsoázia kiszorításával az államhatalomból, az államosításokkal megteremtó'dött a szükségessége annak, hogy kezdetét vegye a szocializmus építése a falun is. A termelőszövetkezetek általános szervezésének feltételei, a határozat szerint még nincsenek meg. Ezért első lépésként a beszerző, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek szervezését hangsúlyozta. A termelőszövetkezetek általános szervezéséhez a feltételeket a meglevő, alapvető gazdasági és politikai feltételek mellett az alacsonyabb típusú szövetkezeti mozgalom kifejlesztésével akarta elérni. Ezért fontos feladatnak tekintette az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek átszervezését, a párt befolyásának kiépítését és a szövetkezeti mozgalom kiterjesztését sz egész parasztságra. A határozat megállapítja, hogy a szövetkezeteknek ezek az alacsonyabb formái alkalmasak elsősorban a parasztság nagy tömegeinek a szövetkezetekbe való bevonására, a szövetkezeti mozgalom megkedveltetésére. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése szempontjából különösen fontos, sőt döntő jelentőségű a határozatnak az a része, amely kimondta a mezőgazdasági munkások bérlőszövetkezeti mozgalmának megszervezését. A bérlőszövetkezetek részére igénybe kívánta venni a kulákok által bérbeadott földeket és az agrárproletáriátusra támaszkodva elindítani a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalmat.20 Az MKP szövetkezeti irányelvei tehát abból indultak ki, hogy a termelőszövetkezetek szervezése előtt a szövetkezeti mozgalom alacsonyabb formáit kell megszervezni, ezt a parasztsággal megkedveltetni. Ennek a megvalósítása biztosította volna a fokozatos átmenetet az egyéni gazdálkodásról az alacsonyabb típusú termelő- szövetkezetekhez. Ugyanakkor az agrárproletáriátus részvételével elindítani a termelőszövetkezeti mozgalmat a kulákok által bérbeadott földeken. Ennek a mozgalomnak kettős célja volt; egyrészt a mezőgazdasági munkások fejlett kollektivitását felhasználva a termelőszövetkezetek létrehozása, másrészt gyengíteni a falusi kizsákmányoló kulákság erejét földjeik jelentős részének igénybevételével. A gyakorlatban azonban az értékesítő-beszerző és fogyasztási szövetkezetek megszervezése nem előzte meg a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozását, hanem nagyjából azzal párhuzamosan folyt. A párt politikájában a fő súlyt kezdettől a termelőszövetkezeti mozgalom szervezésére helyezték és csak mellékes tevékenységnek tekintették a termelőszövetkezeti formák szervezését. Ezzel az értékesítő-beszerző és fogyasztási szövetkezeti mozgalom elvesztette előkészítő szerepét, amelyet a termelőszövetkezeti mozgalomban betölthetett volna. Az új falusi politika irányelveit Gerő Ernő ismertette. Az MDP első országos szövetkezeti konferenciáján 1948. július 10-én a MKP 1948. április 22-i határozatával szemben, amely főleg az értékesítő, beszerző és fogyasztási szövetkezetek szervezésével foglalkozott, a beszámoló elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom problémát és alapelveit ismertette az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek szerepének hang- súlyozása mellett. Az önkéntességen alapuló termelőszövetkezeti mozgalom létrehozását, a fokozatosság betartásával, állami támogatás biztosításával tűzte ki célul. Az áruforgalmat lebonyolító szövetkezetek rendeltetését, a szövetkezeti gondolat megkedveltetésében jelölte meg. A szövetkezeti mozgalomban a kapitalista tendenciát tekintette fő veszélynek. Felhívta a figyelmet a szekta-szellem veszélyére is, amelynek jelentkezését a középparasztnak a földművesszövetkezetből való kizárásában és a fokozatosság mellőzésében látta. A beszámoló véleménye szerint még nincsenek meg 19 Fórizs Sándor: A Magyar Dolgozók Pártja mezőgazdasági szövetkezeti politikája Csöngs rád megyében (1948—1953). Külölenyomat a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged. 1973. 13. Az MKP szövetkezeti irányelvei. MKP és az SzDP hat. i. m. 564. old. 20 Uo. Fórizs Sándor: i. m. 13—14. 230
