Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
A kimutatásból látható, hogy a város népessége 1930-ban meghaladta a 60 000 főt, 1941-ben majdnem elérte a 62 000 főt. 1950-ben a fentebb említett három község önállósulásával csökkent a lakosok száma, népsűrűsége viszont a külterületek csökkenésének következtében emelkedett és 1960-ban meghaladta az országos átlagot. A külterületen lakók száma magas — de csökkenő' — 1930-ban 23 559 fő, az összes népesség 39%-a, 1960-ban 13 458 fő az összes népesség 25,2%-a. Külterületen több jelentős település, tanyaközpont található az 1960-as népszámlálás szerint: Batidán 1836, Erzsébeten 1476, Kútvölgyön 1897, Ráróson 1468, Szikáncson 1047 fő lakott. A belterületi népesség száma 1960-ban 40 047 fő volt. A nemek arányának alakulása százalékban :16 Év Nő Férfi Népesség összesen 1930 50,9 49,1 100,0 1941 50,6 49,4 100,0 1949 52,3 47,7 100,0 1960 51,7 48,3 100,0 A nemek arányában az egyensúly, amelyet a második világháború bomlasztott meg, még 1960-ra sem állt helyre. A város mezőgazdasági népességének aránya fokozatosan csökkent — főleg a felszabadulás után — ezzel egyeidejüleg növekedett az ipari és egyéb népesség száma és aránya. Pl :17 1941 1949 1960 fő % fő % fő % Összeses népesség 61 776 100,0 49 166 100,0 53 505 100,0 Ebből: mezőgazdaságban 35 282 57,1 25 315 51,5 20 840 39,0 iparban 13 290 21,5 8 141 16,6 12 184 22,8 építőiparban — —• 1 770 3,6 3 270 6,1 közlekedésben — — 1 178 2,4 2 188 4.1 kereskedelemben —2 916 5,9 3 050 5,7 egyéb ágakban 13 204 21,4 9 846 20,0 11 973 22,3 Összes kereső 31 599 100,0 24 931 100,0 30 415 100,0 Ebből: mezőgazdaságba n 18 074 57,2 13 471 54,0 11 888 39,1 iparban 6 699 21,2 3 925 15,7 7 026 23,1 építőiparban — — 696 2,8 1 605 5,3 közlekedésben — — 439 1,8 937 3.1 kereskedelemben — — I 442 5,8 1 695 5,6 egyéb ágakban 6 826 21,6 4 958 19.9 7 264 23,8 “ Uo. 17 Uo. 228
