Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
Az 1960-as évek első felében, a nagyüzemi gazdálkodás megalapozása idején jelentős beruházásokra került sor a tsz-ekben. A beruházási tevékenység az 1960-as évtized második felében csökkent, a beruházott vagyon összesen csak 32 mFt-tal növekedett. A szerényebb méretű beruházások a termelés fenntartását szolgálták. Ezen belül évente 4—5 mFt-ot fordítottak a géppark felújítására. Az 1970. évben megélénkült a beruházás és fejlesztési tevékenység, ebben az évben 48 084 mFt-ot fordítottak beruházásokra. A tsz-ek a fejlesztési feladatokat elsősorban saját pénzeszközeikből valósították meg. Az állam által folyósított hitel alig 2,5%-át adta a beruházásokra fordított összegnek. Ugyanakkor az államtól felvett eddigi hitelekből eredő tartozásokat rendszeresen visszafizették. így egyetlen év alatt 1970-ben a tsz-ek saját erőből többet ruháztak be a gazdaságok fejlesztése érdekében, mint a megelőző öt év alatt állami hitelből. Az 1960-as évtized második felében lényeges szerkezeti változás ment végbe a gazdaságoknál. Gyors ütemben fejlődött a tsz-ek kereskedelmi hálózata, mely közvetlenül szolgálta a város lakosságának ellátását. A gazdaságok 12 üzletet, éttermet és elárusító helyet tartottak fenn. Ezenkívül ipari, építőipari és szállítási részlegeket hoztak létre. A kiegészítő tevékenységen belül viszonylag szerény méretekben szerepelt az élelmiszeripar, mely leginkább megfelelt a tsz-ek alaptevékenységének. Az élelmiszeriparban, hús és tejfeldolgozó részleget szerveztek, valamint tészta- gyártás és pálinkafőzés indult be. A tsz-ekben létrehozott kisegítő tevékenységet folytató üzemágak jelentős mértékben emelték a gazdaságok jövedelmét és gazdasági önállóságát. Ez a magyarázata a tsz-ek nagyarányú és saját erőből történt beruházási tevékenységének, mely évi átlagban ötszörösére emelkedett. Az 1960-as évtized végére ezért megváltozott az alap és kiegészítő tevékenység aránya. Az 1966. évi termelési érték (121 mFt) 68%-át a növénytermelés, 27%-át pedig az állattenyésztés adta. Az alaptevékenységből származott a termelési érték 95%-a, és csak 5%-a a kiegészítő tevékenységből, mely 7,1 mFt-ot jelentett. Az árbevételt tekintve 77 mFt származott az alaptevékenységből és 16,4 mFt, azaz 16% a kiegészítő tevékenységből. Az alap és kiegészítő tevékenység aránya jelentősen 1970-re változott meg. Amellett, hogy az alaptevékenység nagyságrendje állandóan és rendszeresen emelkedett, a gazdálkodásban elfoglalt részaránya erősen csökkent. A tsz-ek árbevételének szerkezete 1970-ben (mFt)*' Az árbevétel megoszlása Összes árbevétel % Az 1969. évi árbev. %-a Növénytermesztés 64 967 31,0 105,0 Állattenyésztés 42 246 20,0 103,0 Élelmiszeripar 3383 2.0 176,0 Egyéb ipar 25 200 12,0 160,0 Építőipar 19 728 9,0 303,0 Közlekedés 9690 5,0 120,0 Belkereskedelem 36 906 17,0 130,0 Egyéb 9081 4,0 233,0 Összesen 211 401 100,0 119,0 33 Ugyanott, 2F, 2 őe„ 1971. 219
