Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
Az alapágazatokból származott még a tsz-ek árbevételének 51%-a. Az árbevételnek a növénytermelés még 1/3-át sem adta, az állattenyésztés pedig csak 1/5-ét. Az alapágazatok lassú fejlődését a tsz-ek a kiegészítő üzemágak fejlesztésével ellensúlyozták. Az innen származó árbevétel az előző évi 38%-ról 49%-ra emelkedett. Legnagyobb ütemben az építőipari tevékenység és az élelmiszeripari feldolgozás fejlődött, ami feltétlenül pozitív jelenségnek tekinthető, bár változatlanul alacsonyabb részaránnyal szerepeltek, mint a belkereskedelmi tevékenység. A kiegészítő üzemágak közül eddig a kereskedelmi tevékenység fejlődése állt az első helyen. A kiegészítő tevékenység ilyen jelentős arányú fejlődését a város nyújtotta lehetőségek segítették elő, melyet a tsz-ek kihasználtak. A tsz-ek gazdasági fejlődésével arányosan emelkedett a tagság jövedelme is. Az 1969-es évben a bruttó jövedelem 71,5%-a került részesedési alapként a tagok, illetve az alkalmazottak bérének kifizetésére. Az egy napra jutó részesedés 70 Ft-ról 100 Ft fölé emelkedett. Az egy tagra jutó részesedés pedig 1970-ben meghaladta a 20 ezer Ft-ot. A tsz-ek által a tagságnak kifizetett részesedési alap pedig 35 mFt-ról 1970-ben 60 mFt-ra emelkedett, ami több mint 40%-os növekedést jelentett öt év alatt. A tsz-tagok részesedése megközelítette az ipari munkások jövedelmi szintjét, évente mintegy 1000 Ft-tal emelkedett. A tagok részesedése az 1966. évhez viszonyítva a részesedési alap 40%-os növekedése mellett 20%-kal emelkedett 1966-hoz viszonyítva. Ezenkívül jelentős eredménynek tekinthető, hogy kiegyenlítődött a tsz-ek közti részesedési különbség. A tsz-tagság jövedelmének alakulása (Ft jlt Megnevezés 1966 1967 1968 1969 1970 1971 Egy tagra jutó részesedés 17611 18 182 19 110 21 526 19 202 20 571 Részesedési alap (mFt) 35 735 35 266 51 170 53 926 59 713 62 453 Egy napra jutó részesedés — — — 97 101 107 Különösen jelentős a fejlődés az 1961-es évhez, az átszervezés utáni első évhez viszonyítva, amikor az egy tsz-tagra jutó részesedés 8910 Ft-ot ért. Tíz év alatt a részesedés több mint kétszeresére emelkedett. A szegedi tsz-tagság egy főre jutó részesedés 1968-ban 2383 Ft-tal haladta meg az országos átlagot, mely jelentősen nagyobb volt az egy hónapra jutó részesedésnél. Az 1970. évben tovább növekedett a közös gazdaságokban végzett munka jövedelmezősége. A felhasznált munkanap mennyiségének 3 %-os emelkedésével szemben a tagok és alkalmazottak számára kifizetett részesedés 9%-kal haladta meg az előző évit. Az egy munkanapra jutó átlagos részesedés valamennyi tsz-ben magasabb volt, mint 1969-ben. A részesedési alap jelentős emelkedése és az egy napra jutó részesedés növekedése mellett kiegyenlítődött a tsz-ekben, az egy napra jutó részesedés minden tsz-ben elhagyta a 100 Ft-ot. Az egy tagra jutó részesedés 1971-ben 20 ezer Ft fölött állt. Szeged város tanácsának irányítása alá 1969-ben 18 300 kh mezőgazdaságilag művelhető terület tartozott. Ebből a tsz-ek 15 700 kh-at műveltek meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni tíz év alatt a gazdálkodás jelentős fejlődésen 24 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai. KSH. Szeged, 1966—1972. 220
