Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
Az új gépek a hatvanas évek második felében jelentek meg a tsz-ekben. Közülük első, és ebben az időben a legjelentősebb az arató-cséplőgép, mely a kalászosok termesztését jelentősen megkönnyítette, gazdaságossá tette a komplex gépesítés befejezésével. Ezen kívül megjelent az ültető, a burgonya és cukorrépa betakarító és végül az igen jelentős munkát végző kukoricatörőgép. A szálastakarmányok betakarítását könnyítette meg a silózó, kaszálva rakodó és a traktoros rendsodró gép. A traktorvontatású pótkocsi mellett a teherautó is bevonult a tsz-ek gépparkjába és megoldotta a szállítás gondjait. A gyorsütemű gépesítés következményeként az egy traktorra jutó szántóterület 30%-kal csökkent és 100 kh alá esett vissza. A szántási, vetési és aratási munkálatok komplex gépesítésének befejezése az 1966-os évre tehető. Ebben az évben érte el a kaszálási és kapálási munkák gépesítése is az optimális szintet. A műtrágya kiszórás gépesítése szintén optimális szintre emelkedett. A szállítási munkák gépesítését elsősorban a traktorvontatású pótkocsi jelentette, a tehergépkocsival való szállítás az évtized végére vált jelentősebbé. A gabonafélék aratásából az aratógépet véglegesen 1968-ban szorították ki az arató- cséplőgépek. A hatvanas évek második felében a modern agrotechnika bevezetésével párhuzamosan rendszeressé vált a gazdaságokban a talajerő utánpótlás, a kemizálás, a nemesített és hibrid vetőmag használata és az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. A szervestrágyával évente ellátott terület a hatvanas évek második felében évente meghaladta az ezer kh-at és viszonylag azonos szinten maradt. Az évente felhasznált szervestrágya mennyisége 1972-re 12-szeresére emelkedett. A műtrágya felhasználása a hatvanas évek közepére megközelítette a 200 kg/kh mennyiséget. Az évtized végéig rendszeresen emelkedett a felhasznált mennyiség és elérte az 500 kg/kh szintet. A 1971-es évben azonban csökkent a felhasználás és a műtrágyázott terület is. A visszaesés összefüggött az előző évi árvízzel. A következő években ismét nőtt a felhasználás. A kalászosok és a kukorica vetésének vegyszeres gyomirtására teljes egészében először 1969-ben került sor. Ettől az időtől kezdve a vegyszeres gyomirtás az egész vetésterületen rendszeressé vált. A tsz-ekben a különböző munkák gépesítése azért is szükségessé vált, mert a tagság létszáma évről-évre rendszeresen csökkent. Az átlag életkor azért növekedett, mert a fiatal korosztályok tagjai vándoroltak el az iparba dolgozni, ezért egyre magasabb százalékot ért el a nyugdíjasok aránya is. A tsz-tagság megoszlása kor és nem szerint 1967-ben1" Megnevezés Férfi % Nő % Összesen 60 éven felüli 658 41,0 490 45,0 1148 50—60 éves 338 21,0 195 18,0 533 20—50 éves 606 37,0 379 35,0 985 20 éven aluli 20 1,0 19 2,0 39 Összesen 1622 100,0 1083 100,0 2705 19 Tanácsi Híradó, Szeged, 1967. VIII. évf. 3. sz. Havorka István: Szeged város tsz-einek helyzete. 216
