Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
A közös munkában rendszeresen 1951 tag vett részt, a tsz-tagság 72%-a. A 60. évet a tagság 42%-ának az életkora múlta felül. Az 50 éven felüliek aránya viszont a férfiaknál elérte a 62%-ot. Az összes tagság, valamivel több mint 1/3-a került ki a nők közül, akiknél az átlagéletkor hasonlóan alakult. Bár a növénytermelésben dolgozókra átlagban 8,3 kh termőterület jutott, a gépesítés színvonala lehetővé tette a munkálatok időben való elvégzését. A tsz-tagság számának és összetételének változása20 Év Tagok száma Aktív tagság Nyugdíjas, járadékos Alkalmazott 1966 = 202 1967 2655 1822 833 — 1968 2661 1801 860 585 1969 2672 1748 924 673 1970 3094 1855 1239 841 1971 3036 1672 1364 956 1972 2812 1683 1129 900 A tsz-tagság létszáma 1963-ban érte el a legmagasabb szintet, majd a következő években rendszeresen csökkent. A tagság létszámának emelkedése 1970-ben annak a következménye, hogy egyes járási tsz-ek egyesültek a szegedi tsz-ekkel. Ettől eltekintve a tagság létszámának lassú és egyenletes csökkenése mutatható ki. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1971-ig folyamatosan emelkedett és elérte az 1962. évi nyugdíjas létszám kétszeresét, a tagság 45%-át. Ettől kezdve hirtelen csökkeni kezdett az arányuk és létszámuk. A tsz-tagság fokozatosan csökkenő, az alkalmazotti létszám pedig növekvő tendenciát mutatott. A tagság létszámának csökkenése arányosan alakult az idős tagok elhalálozásával. A kilépő és belépő tagok száma azonos szinten mozgott, évente 220—240 fő körül alakult. Az elöregedés évente a tagság 2%-át jelentette, de 1972-ben a tagságnak már csak 40%-a tartozott a nyugdíjas kategóriába. A tsz-ekben 1969-ben 673 alkalmazott dolgozott, az 1966. évinek kettő és félszerese. Ugyanezen idő alatt a tagság létszáma 155 fővel csökkent. Az alkalmazottak létszáma 1965 után indult gyors növekedésnek. Ez összefüggött a gépesítés optimális szintjének az elérésével, valamint a szakemberek létszámának növekedésével. Az alkalmazottak létszáma a hatvanas évek második felében gyorsan emelkedett és 1971-ben érte el a legmagasabb szintet, majd ettől kezdve folyamatosan csökkent. A nagyüzemi gazdálkodás megszervezése szükségszerűen eredményezte az alkalmazottak és ezen belül a szakemberek számának növekedését. A szakemberek nagyobb része a szocialista átszervezés idején elsősorban a különböző hivataloknál, városi és járási mezőgazdasági központokban helyezkedett el. A közvetlen termelést irányítók között kevés szakembert lehetett találni, illetve a vezetők jelentős része nem rendelkezett megfelelő végzettséggel, felsőfokú végzettséggel pedig egyáltalán nem. A tsz-elnökök közül kettő egyetemi és egy középiskolai végzettséggel rendelkezett. Az egyetemi és főiskolai, illetve a szaktechnikusi végzettségű fiatal szakembe20 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai. KSH. Szeged, 1969—1972. 217
