Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

Istókét anyja, Gardi Jancsiét pedig egyenest a felesége vásárolta vissza, méghozzá meglehetó'sen csekély összegért (Vormerk.).

A prefektúra a telek- és házárak alakulásába csak akkor szólt bele, ha valamelyik konfiskált jószág gyanúsan alacsony áron kelt el (54.). így aztán az árak a kereslet és kínálat törvényei szerint változtak. A beépítetlen vagy elpusztult telkek — kivált az 1704-es ostrom után — persze alacsony, sokszor névleges áron cseréltek gazdát. A beépített telkeken emelkedő' építmények gyenge minőségét tanúsítja, hogy mindössze huszonhárom ház cserélt gazdát száz forintnál magasabb összegért (ebből négy kétszer is).

6. TÁBLÁZAT

Száz forinton felüli telekátruházások a szegedi Palánkban (1697—1717)

Sorszám

Nagyság (öl)

hosszúság szélesség

Időpont

(év)

Ár (Ft)

7.

13

2

1701

126

43.

2 1/4

2 1/2

1707

150

1710

200

72.

19

4

1700

400

1705

700

76.

19 1/2

3 3/4

1706

303

82.

17

2

1717

130

91.

27

3

1710

150

94.

27

18

1710—1715

420

101.

12

3 1/4

1712

175

113.

10 3/4

1 1/2

1709

200

120.

9 3/4

3

1711

110

126.

14

2

1708

200

130.

11

6

1707

170

143.

7 1/2

5

1708

120

144.

7

12

1707

150

149.

6

5

1710

200

203.

9

3 1/2

1710

130

1717

160

206.

16

4

1715

125

365.

12 3/4

3 3/4

1706

150

373.

12 3/4

2 1/2

1700

295

423.

7 1/2

4

1703

600

424.

7 3/4

4

1700

400

459.

11

15

1710

120

497.

10

7

1713

305

Aligha lehet véletlen, hogy az a három ház, amely kiemelkedően magas áron cserélt gazdát, kocsmajoggal volt felruházva: a 72-esen előbb Rittger Ferenc városkapitány, utóbb Winklerné, a 94-esen a Cseperke család, a 423-ason előbb úgyszintén a városhadnagy, utóbb Globitz kommandáns tartott fenn borkimérést.

Mint a fenti táblázatból látható, a teleknagyság és a vételár közt közel sincs olyan szoros összefüggés, mint azt a logika diktálná. Eszerint az objektum értékét

58