Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve
nagyban módosíthatta a rajta emelt épület minősége, illetve a telek fekvése. A házárak szemmel láthatólag csak a magyarországi hadszíntér elcsendesedésével — akkor, amikor a Rákóczi-szabadságharc eseményei már alig érintették Szegedet, illetve, még inkább a szatmári békekötés után — kezdtek jelentősebb mértékben emelkedni. Jól mutatja ezt azon telkek példája, amelyekből két egymást követő vételből tudunk következtetni az illető objektum értéknövekedésére. 7. TÁBLÁZAT A telekár-növekedés mértéke a szegedi Palánkban (1700—1717) Sorszám Nagyság (öl) hosszúság szélesség Időpont (év) Ár (Ft) Emelkedés 37. 11 1/2 3 1703 48 1707 96 100% 43. 2 1/4 2 1/2 1707 150 1710 200 25% 72. 19 4 1700 400 1705 700 75% 82. 17 2 1701 80 1717 130 63% 91. 27 3 1708 100 1710 150 50% 113. 10 3/4 1 1/2 1702 40 1710 200 400% 143. 7 1/2 5 1704 (romos) 25 1708 120 380% 211. 16 3 1705 13 1706 20 54% 268. 7 4 1704 9 1708 28,50 184% 361. 12 3/4 2 1702 60 1706 50 17% 1717 50 0 423. 7 1/2 4 1700 400 1703 600 50% 459. 11 5 1704 100 1710 120 20% 473. 11 1/2 4 1706 68 1710 100 27% 476. 10 7 1704 15 1709 34 127% 1716 52 35% A tizennégy ingatlan közül egynek sem esett az ára; mindössze egyé stagnált, a többié minimum 17, maximum 400%-kal emelkedett. * 59
