Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző cselekmény elkövetése miatt felfüggesztette Istóczy mentelmi jogát.59 A házassági törvényjavaslat vitájának hevében ismét fellángolt az antiszemitizmus körüli vita is. 1883. november 22-én Hermán követelte, hogy az országgyűlés hozzon az antiszemitizmus ellen törvényt és elvi jellegű elítélő határozatot. Herman maga is sürgette és helyeselte a zsidó egyház belső reformját, de élesen elhatárolta magát annak külső társadalmi befolyásolásától. Ezzel szemben a magyarországi antiszemita mozgalom ellen erélyes fellépést követelt. Istóczy nézetei tarthatatlanok voltak, de agitációja társadalmilag veszélyes méreteket öltött, egyszerű emberek tömegeit tévesztette meg, a népet atrocitásokba kergette. Istóczy céljai érdekében a történelmet is igyekezett meghamisítani. A „L’antisemitique” lapban megjelent levele szerint a zsidóság állítólagos „túlhatalmáért” a francia forradalom a felelős, az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméinek uralomra juttatásával. Istóczy ezzel Michel képviselő nézeteit ismétli. Herman szerint a francia forradalom az egyenlőség, szabadság, testvériség eszméit az egész emberiség javára vívta ki, ezért egyenes folytatása a krisztusi tannak. Tehát az antiszemiták rossz keresztények. A francia forradalom elvei nem tulajdona sem a magyar antiszemitizmusnak, sem a zsidóságnak, sem a kereszténységnek, mert azok az emberiség elvei és vívmányai. Istóczy volt szolgabíró és tönkrement földbirtokos, akit néhány furfangos zsidó becsapott. Most sérelmét az emberiség legnagyobb vívmányainak lerombolására akarja felhasználni — törekvése szánalmas és nevetséges. A tapolcai kérvényben párthívei a zsidók egyenjogúságának eltörlését követelték. Herman ugyanakkor követelte a zsidó vallás reformját is, amelyet a zsidó lapok egy része zokon vett. Herman szerint a zsidó vallás kodifikálása Magyarországon elkerülhetetlen, mert ez felel meg a vallásfelekezetek törvényesítése hagyományának. Ez alól nem ment fel valamely vallásfelekezet hitelelveinek külföldi publikálása. így pl. dr. Kaiserling: Das Moralgesetz des Judenthums c. könyve, amely vélemény, de nem konfessió. Ezért javasolta, tartsanak zsinatot, és fogalmazzák meg a hitelveiket.60 Herman fellépett az ellen, hogy a kormánypárt soraiból kiindult, „a miniszter- elnök háta mögött” meghúzódó antiszemitizmust a kormánypárt a Függetlenségi Párt nyakába igyekszik varrni. A Függetlenségi Párt politikájával a zsidó vallásúak tekintélyes része szimpatizál. A Függetlenségi Pártban ugyanakkor valóban voltak Istóczyval szimpatizáló elemek, akiket eltávolítottak a pártból. A kormánypárti lapok a Függetlenségi Párt antiszemitizmus elleni elvi nyilatkozatát igyekeztek agyonhallgatni. Herman személyesen vállalta az antiszemitizmus elleni küzdelem tömegek közötti politikai agitációs munkafeladatait is. 1878-ban Istóczy választókerületében három hetet töltött Istóczyt leleplező ellenagitációval. Végül Istóczy tettlegességre tüzelte párthíveit a „szabadkőműves, zsidóbarát” Herman ellen, akit fizikai erőszakkal kényszerítettek távozásra. Válaszul Istóczy a szegedi tanyákon kísérelt meg Her- man-ellenes antiszemita agitációt.61 A vitában Istóczy a kormányt támadta erőszakos beavatkozása miatt. Tisza Kálmán miniszterelnök a kormány nevében vállalta a felelősséget a történtekért. A kormány utasítására lövettek Somogybán az antiszemita zavargókra háromszori felszólítás után. Ezért a kormány a szolgabíró ellen vizsgálatot indítani nem enged.62 Istóczy magatartásának igazolására külföldi szolidaritásra is igyekezett hivat69 OKN 1881. XI. 476. •° OKN 1881. XIII. 197. 91 OKN 1881. XIII. 198. 62 OKN 1881. XIII. 200. 248
