Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

költségvetésből a pap tiltakozása miatt nem tudták felépéteni. A gyermekeket szétosztották a többi tanterembe.11

A kormány szűkös közoktatási költségvetése keretének felhasználásakor is sok akadályba ütközött. így az iskolapolitika az ellenzék állandó támadásának vadászterülete volt.

A mezőgazdasági szakoktatás hiányát elsó'sorban az Alföld szenvedte meg. Az országgyűlésben először Herman Ottó tette szóvá 1882. március 6-án, hogy az Alföldnek nincs mezőgazdasági szakoktatása. Herman szerint Magyarország mezőgazdasági akadémiát még mindig német—magyar párhuzamos oktatási nyelvvel tart fenn Mo- son-Magyaróváron. Szeged egyetemet kér. A mezőgazdasági szakoktatás ezzel nem oldódik meg. A mezőgazdasági főiskolának gyakorlati szakember képzés a feladata. Kifogásolta, hogy a mezőgazdasági tanintézetek nem a magyar mezőgazdaság igényeire épülnek, Hochenheimet majmolják, ahol kitűnő mezőgazdasági akadémia működik, de nem a magyarországi klimatikus viszonyoknak megfelelő üzemtípusok gyakorlatát sajátítják el. A magyar mezőgazdasági üzemek élén, a szakképzés hiánya miatt empirikus gazdatisztek állanak. A legfontosabb kérdésről, a magyar mezőgazda- sági termelés alapját képező „kisgazdanép” szakképzéséről az állam nem gondoskodik, holott az a magyar gazdasági élet talapzata...11 12

Az első világháborúig a helyzet lassan változott. Br. Gerlóczy Ferenc 1911. december 11-én Szeged érdekei szempontjából foglalkozott ismét a mezőgazdasági szakoktatás ügyével. De ismét csak a gazdasági szakiskolák kiépítetlenségét reklamálhatta a kormánytól. Javasolta, hogy legalább gazdasági vándortanfolyamokat szervezzenek, továbbá kéthetes téli szaktanfolyamokat az állattenyésztésről, tejtermelésről, szőlőművelésről stb. A kéthetes tanfolyamokat a községekben és tanyákon, tehát helyben kellene szervezni, hogy télen a napi munka mellett legyen az ott lakóknak ideje a tanfolyamokat látogatni. Kifogásolta, hogy az Országos Gazdasági Egyesület előadásait nem szakemberek tartják, emiatt gyakran előfordul, hogy a szakelőadó a gazdák gyakorlati kérdéseire nem tud válaszolni és hitelét veszti. Szakelőadó-képzés érdekében tanfolyamokat javasolt, mezőgazdák képezzenek ki tanítókat.

Szegeden a város nem sokat tesz a mezőgazdálkodás érdekében. 1912 januártól májusig volt 5 szoborleleplezés, de iskola, tanyai vasút, munkástanfolyam megnyitására nem került sor, csak elhalasztott tervek vannak, holott Szeged határában 60 ezer kistermelő dolgozik.13

A középiskola mint egyetemi előkészítő iskolatípus modern változatának kialakítása érdekében az 1880-as évek elején az országgyűlésben viharos szócsaták dúltak.

Herman Ottó csaknem minden költségvetési vitában bírálta a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium középiskolai tanügyi politikáját. A tudósképzést szerinte a magyar iskolarendszer mereven szembeállítja a gyakorlati szakemberképzéssel. A középiskolában a szaktárgyak nagy száma kizárja a szakosodás lehetőségét. Az oktatás vizsgacentrikus, ami kizárja a gyakorlati képzést. A minisztérium következetlen egyházpolitikát folytat a katolikusokkal és protestánsokkal szemben. Igen nagy teret hagy az oktatásban a hitnek a tudományos ismeretek rovására. Állandósult a kísérletezés az új tantervekkel. Az állandó új tankönyvkiadás megdrágítja az oktatás költségeit. Túlzott teret kap a természettudományi tárgyak rovására a latin—görög nyelv oktatása. Herman ez ügyben Huxley-ra hivatkozott, aki szerint a klasszikus latinoktatásnak vége: a középiskola feladata az anyanyelv, a történelem, a társadalmi lét törvénye, a természettudományok alapvonalai, a számtan, mértan, logika, a zene

11 OKN 1906. XXIV. 19.

12 OKN 1881. IV. 61. 86.; OKN 1881. VIII. 160.

13 OKN 1910. XIII. 202.

228