Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
Mai szemmel sem csodálkozhatunk azon, hogy az országgyűlés többsége, Herman és társai álláspontját nem fogadta megértéssel. A politikai cselekmények anarchista változatainak megítélése a mai nemzetközi jogban is vitatott. A közegészségügy és szociálpolitika intézményes rendezése, a nemzetközi normatívák kialakulása a dualizmus korában valósult meg Európában is. Az összeurópai rendezési kísérletek, a létrejött nemzetközi szerződések és egyezmények kétségtelen elősegítették a magyarországi viszonyok polgári kori rendezését is. A folyamat Magyarországon korántsem volt zökkenőmentes. A szülő- és lelencházak állami kezelésű intézményhálózata a kiegyezés után Magyarországon nem létezett. Jóllehet főként a városokban igen nagy szükség mutatkozott ilyen intézményekre. Kállay Ödön, Szeged képviselője 1871. január 28-án hívta fel a törvényhozás figyelmét az áldatlan helyzetre. A szülő- és lelencházak hiánya a bűnözést döbbenetes mértékben növeli, az ember szaporodását akadályozza. A magyar állami intézmények hiánya miatt a hatóságok a rászorulókat kénytelenek külföldi intézményekben elhelyezni. Erre az állam évente 80 ezer Ft-ot költött, de 1871-től a kiadások 22 700Ft-tal nőttek. Zsedényi Ödön bizottsági előadó szerint a nők „szégyenükben” mennek Ausztriába szülni. Kállay szerint ez megtévesztő érvelés: a jelenség oka megfelelő magyarországi intézmények hiánya.39 Az 1876. évi közegészségügyi törvény ugyan sok minden fontos kérdés rendezésének jogi keretét határozta meg, a közegészségügy egyik kiáltó ügye, a gyermekhalandóság változatlan maradt. Herman Ottó az 1884. évi költségvetés általános vitáján foglalkozott behatóan a magyarországi gyermekhalandóság mélyebb társadalmi okaival. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jelentése szerint csökkent az iskolaköteles gyermekek száma 43 ezerrel! Ennek oka elsősorban a gyermekhalandóság, amelyet évi 100 ezerre becsülnek. A kilátástalan szociális helyzetben élő szülők rendszeres gyermekgyilkosságot folytatnak, amelynek hatósági elhárítása szinte lehetetlen. Békéscsabán mákból főzött ópiummal altatják el a felesleges újszülötteket. Magyarországon az épületszigetelés nem kötelező, a trágyalékezelés rendezetlen, a dögeltakarítás szervezetlen, a fenti okok miatt a diftéria Kiskunfélegyházán és Székelyföldön elvitte az újszülötteket és a gyermekek nagy részét. Az állategészségügy Magyarországon szervezettebb és rendezettebb a köz- egészségügynél. Ha marhavész van, a Földművelésügyi Minisztérium egész hadsereget tud mozgósítani. Végre a kormány belátta, a higiénia társadalompolitikai fontosságú. Fodor József, higiénia egyetemi tanára, miután feltárta a teendőket, megbízták Országos Közegészségügyi Intézet szervezésével. Az állapotokon azonban ez semmit sem változtatott még. Az orvosok díjazása elégtelen, 14 négyzetmérföldre jut egy orvos. Budapest árvízkárosult házai jelentős részben nincsenek még helyreállítva, a nedves helységekben 5—6 négyszögölön él 50—60 ember, a gyárak csarnokai szellőzetlenek. Az üzemegészségügyi minimális feltételek még a Postapalota épületében sincsenek biztosítva, a hivatalnokok világítás és szellőzés nélküli helyiségekben dolgoznak.40 A járványügy országos rendezésének fontos feltétele a járványos betegségek gyógyszereinek feltalálása volt. Az orvostudomány a 19. század második felében tárta fel azokat a kutatási eredményeket, amelyek segítségével lehetséges volt bizonyos járványok ellen az országos, sőt nemzetközi méretű védekezés megszervezése. 39 OKN 1869. XII. 48. 156. 40 OKN 1884. II. 128. 222
