Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

tűk függetlenségét és elérték, hogy a csendőri szervek a város területén, rendfenntartó közegként ne működhessenek.36

A börtönügy, vagyis a büntetés-végrehajtás szervezete a dualizmus korában lényeges átalakuláson ment keresztül. A reformkori eszmék, a munka, a polgári életbe visszavezetés (rehabilitáció), a humánus létfeltételek normatívái, a politikai és köztörvényes csoport megkülönböztetett helyzete és számos más kérdés polgári szemléletű megoldására a dualizmus korában került sor.

A kormány a fegyintézetekről szóló törvényjavaslatot 1884-ben terjesztette az országgyűlés elé. Herman Ottó szerint a törvénylavaslat elképzelései nem érik el eredeti céljukat, a visszavezetést a társadalomba. A gyárjellegű női fegyintézetek alakítása ugyan sokat segít, de az elítéltek számára a társadalom valós problémái megoldatlanságuknál fogva súlyosabbak, mint a börtönök és fegyintézetek törvény által könnyebben konszolidálható körülményei. A büntetés-végrehajtás után az életbe visszatérő ismét munka és lakás nélkül marad, kényszerül a visszaesésre, a lopásra, ismét nyomorba kerül. Több visszaesés amiatt következik be, hogy a telet a humánusabb börtönkörülmények között tölthessék. Herman Bakuninra hivatkozott, aki szerint az orosz börtön borzalmas, valóban elrettentő erejű. Herman ezért javasolja, a bíráskodás legyen gyors és visszatartó erejű. A börtönviszonyok és a szegénységviszonyai legyenek azonos nívón, ezért a kormány a büntetés-végrehajtással párhuzamosan készítsen szociálpolitikai tervet is. Elsősorban a munkásnegyedek közegészség- ügyi viszonyain, kommunális ellátottságán kellene javítani. Helytelenítette azt is, hogy a szenzációéhes újságok szinte reklámozzák a bűnözést. Fauler Tivadar igazságügyminiszter Hermannak válaszolva rámutatott, a minisztérium erőfeszítései a büntetés-végrehajtás rendezését csak részben oldják meg. Évi 100 ezer Ft-ot ruháznak be. Ennek ellenére túlteng a börtön, nincs elegendő kényelmesebb elhelyezést biztosító magánzárka. A 900 fegyenc számára nincs fegyház. Sopronban ilyen célra egy gyárat vásároltak meg és alakítanak át 8 kh területen. Kiépítése 380 ezer Ft-ba kerül. Kevés a javítóintézet, az ügyészség küldi oda a rászorulókat. Az államfogház épülete is rossz állapotban van.37

A bűntettesek kölcsönös kiadatása iránti államszerződés rendszere is a dualizmus korában épült ki. 1881-ben terjesztette elő a kormány az államszerződést Szerbiával, amit 1881. május 6-án ellenjegyeztek. Herman Ottó a Függetlenségi Párt nevében a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadta el, mert a szerződés eltér a más államokkal kötött szerződés alapelveitől. Nem tesz különbséget a közbűntény és a politikai cselekmény között. A tervezet 3. §. az uralkodó és családja sérelmére elkövetett cselekményeket nem politikai cselekménynek minősíti. Ez eltér az Angliával kötött 1874. 2. tv., a Svédországgal és Norvégiával kötött 1871. 24. tv., a Franciaországgal kötött 1871. 26. tv., a Montenegróval kötött 1873. évi és Poroszországgal kötött 1873. évi törvények alapelvétől. Ezekben a szerződésekben szerepel a menedékjog elvének elismerése is, ami ugyancsak hiányzik a Szerbiával tervbe vett szerződésből. Herman szerint amíg a dinasztiának joga van százezreket a csatatérre vinni; amíg Plevna és Solferino értelmetlen tömegmészárlása előfordulhat, addig a politikai merénylet mint visszatorlás nem tekinthető egyszerű bűnténynek. A nihilista merényletek borzalmasak Oroszországban, deelőidézőjük (indítékuk)akegyetlenkormányzás. Nyugat-Európai merénylőnek menedékjogot biztosít. Irányi Dániel azt is kifogásolta, hogy az uralkodó és családja elleni cselekmény felelősségre vonását az uralkodó magának vindikálja.38

36 OKN 1881. IV. 132.

37 OKN 1881. XIX. 47.; OKN 1881. XVII. 49.

38 OKN 1881. I. 303.

221