Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

mány csak az idő elleni versenyre rendelje el az állatok próbáját. Javasolta a totalizator bezárását a belügy- és igazságügy-minisztereknek. Tisza Kálmán miniszterelnök a különböző országokból származó lovak futtatásában több előnyt látott, alkalmat az összevetésre, a jó tenyészanyag kiválasztására. A totalizator olyan nemzetközileg elfogadott játék, amelynek betiltására nincs ok. A versenyfogadás szabályozására Herman Ottó aggodalmai értelmében csak a II. világháború után került sor átmenetileg.33

A közrend védelmi szervezete a dualizmus korában nem minden zökkenő nélkül alakult ki. A feudalizmus korából a polgári kor nem örökölt országos rendfenntartó szervezetet. A dualizmus korában ezért kettős rendfenntartó szervezet épült ki, a városokban a rendőrség, országosan — a megyei rendfenntartó alakulatot felváltva — a csendőrség szervezete.

Az 1867. évi kiegyezés éveiben Szeged és környéke a közrend védelme szempontjából rendkívüli állapotban élt. A közállapotok normalizálására az Andrássy kormány első intézkedései közé tartozott a szegedi kormánybiztosság létrehozása Ráday Gedeon irányításával. A kormány 1872-ben terjesztette az országgyűlés elé a kormánybiztosság fokozatos felszámolásának tervét 10 hónap alatt, a közállapotok normalizálódását tapasztalva. Ráday közegeinek működése gátolta Szeged déli irányú kereskedelmi kapcsolatainak zavartalan működését. Igen sok nem magyar nemzetiségű állampolgár mozgásszabadságát korlátozták. Miletics Szvetozár ezért tiltakozott a fokozatos felszámolás ellen, véleménye szerint, a kormánybiztosság további működése a törvényességet és a személyes biztonságot veszélyezteti.

Kállay és Ma joros István képviselők viszont Ráday szerepét a személy-és vagyonbiztonság helyreállításában pozitívan ítélték meg, és a felszámolás zavartalansága érdekében kifogásolták, hogy az Igazságügy-minisztérium érdemtelenül mellőzi a rendes bíróságok kinevezésekor azokat, akik Ráday idején delegált bíróként működtek a területen.34

Babes Vince is szóvá tette Ráday kormánybiztosságának túlkapásait. Pl. Saru óteleki bírót 22 hónapig tartották alaptalanul vizsgálati fogságban. Egy szerb lakost 11 hónapig. A kormánybiztosság kínzásokat alkalmazott. Ezért sürgette, hogy a közrend védelmét Szeged környékén alkotmányos eszközökkel biztosítsa a kormány mielőbb. Tóth Vilmos belügyminiszter 140 ezer Ft póthitelt javasolt a kormánybiz- tosság felszámolásának költségeire. Tagadta a tortúra alkalmazását, de nem tagadta a jogtalan viszgálati fogságban tartottak tényét.35

A csendőrség felállításával kapcsolatosan rendezni kellett a Közbiztonság szervezéséről szóló törvény utasítása alapján a csendőrség feladatát a törvényhatósági jogú városokban, ahol önálló, a város alkalmazásában álló, csupán a belügyminisztérium felügyelete alá tartozó rendőrség működött. A törvényjavaslatot 1882. március 9-én Péchy Jenő indokolta a közigazgatási törvényelőkészítő bizottság nevében. Az indoklás szerint addig is, míg az ,,állami rendőrség” intézménye az egész országban életbe lép, az országos csendőrség és a városi rendőrség funkcióját kíván ják összehangolni. A törvényjavaslat lehetőséget adott a városokban az állami csendőrség alkalmazására a Belügyminisztérium és a város közötti szerződés alapján. Halász Géza utalt a javaslat ellentmondó tartalmára, hiszen a csendőrség a Hadügyminisztérium állományába tartozik, a Belügyminisztérium alakulatai felett nem rendelkezik. A városban a rendőrség mint karhatalom viszont a város törvényhatóságának alkalmazásában áll. A városok a dualizmus korában igyekeztek megőrizni rendőri szerveze33 OKN 1881. Vili. 195.

34 OKN 1869. XXII. 47.

35 OKN 1869. XXII. 49.

220