Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

ellenőrzi. Elegendő, ha ellátja kormánykortesi feladatait, egyébként vadászgat, vagy pagátot játszik. Erről a kormánylapok is írnak. A belügyminiszter az 1893. évi külügyi vitán ezt beismerte. Tisza Kálmán 1894. évi nagyváradi választása is példázza ezt. A főispánnak nincs munkaköri leírása, felelősségre nem vonható, az állás betöltése nincs kvalifikációhoz kötve.25

Az 1895. évi költségvetési vitán az állami anyakönyvvezetés bevezetése adott bírálatra okot. Babó Emil szerint a törvény végrehajtása a belügyminiszter nyilatkozata ellenére nem zavartalan. A községi jegyzők túlterheltek, október 1-ig nem tettek eleget a felszólításnak. Az Igazságügy Minisztérium ellentmondásos végrehajtási rendeletet adott ki, ezért mint volt miniszter, a képviselőház elnöke felelős. A szociálpolitika hiánya egyre fenyegetőbb. A munkanélküliséggel szemben a kormány tehetetlen, a kormányközegek munkát ígérnek, de nem adnak. Ugyanakkor a munkásság követelése ellen, hogy a munkához való jogot és az emberi állampolgári jogokat terjesszék ki a munkásságra, tiltakoznak. A magyar területeken a közigazgatási szervezet választási visszaéléseit ,,nemzeti ügynek” álcázzák, mintha a magyarlakta területeken a kormánypárt jelöltjének megválasztásával védenék meg a „nemzetiségektől” az államot, ugyanakkor a kormánypárt bázisa a nemzetiségi választókerületekben van. Valójában a kormány tűri a nemzetiségi mozgalmakat, és ha azok erősödése birodalmi érdek, a nemzeti érdekek sérelmét tűrnie kell. Ez történt Zágrábban, midőn a miniszterelnök házelnökként részt vett az ünnepségeken. A kormány tűrte, hogy Románia pénzelte az irredentát Erdélyben.26

Az állami tisztviselők lakbérbesorolása miatt 1908-ban Becsey Károly szegedi képviselő interpellált. A lakbérbesorolás alapjául az állami tisztviselőknél a háztulajdonos lakbérbevallását veszik alapul. Az adóbevallásban a házbérek mindig a valóságosnál alacsonyabbak, ezzel a tulajdonosok jogtalan adóalap-eltitkolást végeznek büntetlenül. Ezért kérte, hogy ne a bevallást, hanem a ténylegesen fizetett lakbért vegyék figyelembe.

Szegeden az árvíz után tulajdonképp a Tisza Lajos körúton belül épült ki a modern város. Azon kívül nincs minden utcában útburkolat, víz, villany. A külváros még rendezetlenebb. A szegedi állami hivatalnokok között ezért igen erős kasztosodás jött létre. A katonatisztek, MÁV-tisztek, városi tisztviselők magasabb lakbérosztályban voltak az állami hivatalok tisztviselőinél. Míg az előbbiek az 1. kerületben, az utóbbiak a 2. és 7. kerületben képesek csak a lakbér fizetésére. Szegeden magasabb a lakbér, mint Kolozsvárott, Pozsonyban, Temesvárott, vagy Zágrábban.

Wekerle Sándor miniszterelnök az adóbevallást a lakbérbesorolás megfelelő dokumentumának tartotta. Arra hivatkozott, hogy ha a hivatalnok eltűrheti a hamis adóbevallást, az állam megkárosítását, ne várja el az állam jótékonyságát önmagával szemben.27

A tisztviselők és hivatalnokok fizetése az I. világháború végén minden korábbinál aggasztóbb volt. Kelemen Béla, Szeged képviselője 1917. február 10-én az ország- gyűlés elé tárta döbbenetes adatait. Míg 1913. évhez viszonyítva az áremelkedés 500%, a tisztviselők és hivatalnokok fizetése mindössze 25—35%-ot emelkedett. Az ellentét kiáltó volt. Weisz Manfréd, Lánczy Leó, Ullmann Simon, Krausz Simon háborús szállítók mesébe illő nyereségre tettek szert és meggazdagodtak, a számvevőségi tisztviselők, tanítók, postások, vasutasok fizetésükből nyomorognak és megélni nem, csak életüket tengetni tudják. A hadiszállítók és bankigazgatók évi kimu218

25 OKN 1892. XX. 334.

26 OKN 1892. XXVI. 265.

27 OKN 1906. XIX. 344.