Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

Br. Kemény Gábor földművelés-, ipar- és kerekesedelemügyi miniszter szerint a kormányt nem terheli a mulasztás, mert amikor 1874-ben a phylloxera Pancsován feltűnt, a védekezést nem ismerték. A szőlő kiirtásával való védekezés miatt az illetékeseket felelősségre vonta. Azóta működik a Phylloxera Bizottság a minisztérium tanácsadó szerveként, ezért Herman javaslatát egy, a Magyar Tudományos Akadémia mellett létesítendő Phylloxera Bizottságról feleslegesnek tartja. A Szőlőkísérleti Állomás megkezdte az amerikai phylloxera-mentes gyökeresfajták szaporítását.37

Herman nem fogadta el a miniszter válaszát. Az 1880. 1. 2. te. a miniszternek adott felhatalmazást. A miniszter 1877 óta, midőn az országgyűlés a pancsovai irtásügyben vizsgálatot rendelt el, nem adott jelentést annak eredményéről. Azóta az országban 34 új gócterületet állapítottak meg. A budai szőlővidéket fenyegető vész Pócsmegyeren, Leányfalun, Szentendrén, Tahitótfaluban, Pancsova környékén Versec, Fehértemplom felé terjed. A minisztérium ugyan létesített egy végrehajtási joggal nem rendelkező szakbizottságot, de továbbra sem tiltotta meg a szőlővenyigék behozatalát külföldről. A kormány nem érvényesít egységes védekezést, Aradon szénkéneggel, Szendrőn elárasztással, Tótfaluban kátrányozással stb. védekeznek. A bizottság elkészítette a kísérleti állomás tervét, de a minisztérium nem valósította meg, csak az igazgatót és helyettesét nevezte ki, hogy a francia állomás működését előzetesen tanulmányozzák. A berni szerződés tagországainak kötelező tájékoztatását a minisztérium továbbra is elmulasztja.38

Herman szerint a minisztérium a nemzetközi eredményekről nem rendelkezik információkkal. Nedeckyt Amerikába küldte alanyvesszők vásárlása céljából, holott Európában a Busch cég ezt évek óta forgalmazza. A kormány vett Nedecky közbenjárásával Amerikában 5585 sima vesszőt, később Buschtól rendelt 108 250-et, Franciaországból 23 ezret, Marburgból 4 ezret. Phylloxera állomást létesített Farkasdon, Tahitótfaluban, Szendrődön (Csáky László gr. birtokán), de a Hegyaljával azonos talajú helyen kísérlet nincs. Az állomás működése eredményeit nem közli. Pancsován a kadarka az 1879. évi jelentés szerint ellentállt. Az országos bizottság 1881. augusztus 23-i ülésén hozott óvintézkedéseket a kormány nem hajtja végre. A minisztérium a tudományos intézetek megkerülésével Allenberg Lázár (kolozsvári származású) volt ruhakereskedővel végeztet kísérleteket Tahitótfalun. A minisztérium folytatja a már elismerten nem célravezető módszerek: kivágás, elárasztás, kátrányozás alkalmazását. Flerman javasolta, az országgyűlés kötelezze a minisztériumot a magyar fajták vizsgálatára, a francia eredmények bevezetésére homoktalajon.39

Gr. Széchenyi Pál földművelésügyi miniszter 1885-ben — Herman Ottó már elődjének, Kemény Gábornak válaszolatlanul hagyott kérdésére válaszolva — megerősítette, hogy nem kíván a tanácsadó szervként működő bizottságon változtatni. A kormány kialakította a védekezési eljárást. A bizottság, igaz hosszabb ideig vonakodott, de végül is megállapították a homoktalajok phylloxera mentességéi. Ezért ott az új telepítésekre intézkedések történtek. A hagyományos borvidéken az amerikai alanyra oltott gyökeres vesszők bizonyultak alkalmas védekezésnek. Igaz, Fehértemplom lakossága a késői intézkedések miatt kivándorolt, de állami telepet létesítettek, és ott is megkezdődött az újratelepítés.40

1886-ban Herman Ottó a költségvetés részletes vitáján kifogásolta, hogy a minisztérium bevételei a szőlővessző eladásból a költségvetésben nem szerepelnek. Tudomása szerint 1885-ben 2 millió darab vesszőt hoztak be Amerikából kb. 80—100

37 OKN 1878. XV. 189.

38 OKN 1878. XV. 190.

39 OKN 1881. IV. 95.

40 OKN 1884. m. 111.

208