Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

ságiakkal tűntek ki, Mackensen, Falkenhayn csapattesteivel közös operációkban. 1916. november 5-én Lublinban Ferenc József és IF Vilmos proklamálták az önálló lengyel monarchiát. 1917. január 14-én Varsóban államtanács alakult. Beseler k. u. k. fó'kormányzó kijelentette: legfontosabb az önálló lengyel nemzeti hadsereg létesítése, lengyel vezényleti nyelvvel. Ez részben a magyar hadsereg manővereinek eredménye is. Az önálló hadsereg elvét tehát Magyarorszáaon is érvényesíteni kell, ezt a Habsburg hatalom Lengyelországban elismerte. Magyarországgal szemben azonban ezt nem érvényesítik. Belgrád német katonai igazgatás alatt hivatalos nyelvként a német, magyar és szerb nyelvet ismerte el, az osztrák—magyar igazgatás ugyanott csak a németet és szerbet. Magyarország területén viszont csak a német nyelvet alkalmazzák. így Szegeden az ott állomásozó osztrák—magyar egységek parancsnoksága a városban német feliratokat függesztett ki: Magyarországot megszállt tartományként kezelik.

Ferenc József 1916. július 31-i lemondó és IV. Károly 1916. november 21 -i nyilatkozatai ugyan mindkét állam egyenlő fejlődéséről szóltak. De a megkülönböztetés és a kilátástalan háború az 1917. január 5-i békeajánlatot elutasító Antant válasz után tovább folyik. Tisza István kormánya semmit sem hajlandó változtatni antidemokratikus politikáján. A viszonyok sürgős megváltoztatása érdekében követelte az országgyűlés hatáskörének visszaállítását.50

1917/18-ban a magyar politikai viszonyok a tehetetlenségi nyomaték miatt alig változtak. A ügyelem a hátország helyzetére, a háború okozta súlyos gazdasági torzulások elhárítására irányult, amelyek újabb szükségintézkedésekkel voltak elodázhatok. Koszó István Szeged újonnal választott képviselője a város lakosságát súlyosan érintő paprika egyedáruság ellen tiltakozott. Szegeden 10—15 ezer paprikatermelő 10 ezer holdon termelt exportpaprikát, ami a háború előtti évi 30 millió M export- bevételt hozott Németországból. A kormány által létrehívott Haditermény RT. egyedárusági joga tarthatatlan állapotot teremtett. Sem a hadsereg, sem a lakosság nincs ellátva paprikával. A hadügyminisztérium 130 vagon paprikát foglalt le és raktározott, jóllehet ezt a mennyiséget a hadsereg képtelen volt felhasználni. Közfogyasztásra a tényleges szükséglet 10%-át adták. Fellendült a csempészet. A bors 180 K/kg, a paprika Németországban 40—50 K/gk, Magyarországon kényszeráron 12—14 K/kg, de nem kapható. Igaz, a hüvelyes paprika szabad árú és a malom szabadon működhet, de a Haditermény RT. kényszerúton felvásárolt 8 millió korona értékűt, és az édesnemes paprikát 26 K/kg, az erőset 21 K/gk-ért adja. Dr. Somogyi Szilveszter, Szeged polgármestere hiába tiltakozott a Hadügyminisztériumban a monopólium ellen. AIV. osztályú szabadárú paprikát a vállalat 14—18 K-ért vette át. így a 8 millió koronáért szert tett 10 vagon édes és 30 vagyon 2. osztályú paprikára. Ezzel szemben Szeged termelt 1917-ben 600 vagon paprikát, de azt nem tudják hova tenni. így a monopolhelyzetet biztosító 1105/1917 ME. rendelet nem tartható fenn, javasolja, hogy a Haditermény RT. helyett a paprikaexportot a Devizaközpont lássa el. A paprika az ármaximálással versenyképtelenné vált, hiszen a vöröshagyma ára 80—100%, a fokhagyma ára 300%-kal emelkedett. A termelők forronganak a Haditermény RT. monopóliuma ellen, amely a mesterséges árpolitikával a 8 millió koronás belforgalomra korlátozott működésével 6 milliós veszteséggel zárt 1916- ban.51

Mezössy Béla földművelésügyi miniszter az állami jövedelmek fokozása érdekében a paprikamonopólium fenntartását szükségesnek találta. Jellemző módon a kér50 OKN 1910. XXXV. 380.

51 OKN 1910. XXXVII. 73.

189