Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

téhez tartozik, népe a balkáni szlávokkal közös. A karsztos vidéket lehetetlen kolonizálni. A terület az állandó ellenállásra alkalmas, a lázadást elfojtani sohasem fogják. A törökök okosabbak voltak, mert belső önigazgatást szerveztek és nem alkalmaztak katonai erőszakot. A monarchia hadserege lakatlan terület ellen folytat koncentrikus támadást, hiszen a lakosság Kivosicából elmenekült.34

A boszniai vasút a terület állandósuló megszállásának kényszerű beruházása volt. 1884. március 26-án ismét alkalmat adott az ellenzéknek a kormánypolitika bírálatára. Helfy interpellációjában felelősségre vonta a kormányt, mi jogon végez Bosznia-Hercegovinában állandó, vagyis az annexiót előkészítő beruházásokat. Herman felsorolta a brutális népirtástól a közigazgatás és állami beruházások során keresztül azokat a lépéseket, amelyek az okkupáció állandósítását, az annexió előkészítését bizonyítják. A Habsburg hatalom kárpótlást keres Olaszországban elveszített területeiért, az okkupáció előkészítése Magyarország függetlensége elleni támadás előkészítése is. Tisza Kálmán magatartása kezdettől fogva az országgyűlés félrevezetésére épült. Az országgyűlés felosztásakor kijelentette, az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem kerülhet sor Bosznia-Hercegovina okkupálására: az országgyűlés szünetében végrehajtották az okkupációt. Most a mandátumra hivatkozva eszközölnek további beruházásokat, holott erre nincs felhatalmazásuk. A kormány eljárása a nemzetközi jog megsértése, e politikával szemben ,,a nemzeti érdek Magyarországon az, hogy aki meg akarja tartani a maga szabadságát, aki annak elrablását nem akarja tűrni, ám ne csatlakozzék más népességek szabadságának megfosztásához”. Apponyi Albert szerint a kormány csalárd zálogbirtokos Bosznia-Hercegovinában, olyan mértékben megterheli adóssággal, hogy többé visszaváltható ne legyen. Ezt törvénytelen eljárás.35

A hadsereg belszervezete és a közös hadsereg egységeinek Magyarország területén tartózkodása elleni tiltakozás Szeged lakosságának és országgyűlési képviselőinek állandósult küzdelme volt az országgyűlésen is. 1878-ban a szegediek támogatták a Kassai Ipar és Kereskedelmi Kamara kérvényét: az egyéves önkéntességet terjesz- szék ki a kereskedő-és iparossegédekre is.36 Az osztrák—magyar hadseregszervezet anomáliáit Herman Ottó az 1892. évi költségvetési vitában elemezte. Az általános védkötelezettséget kezdetben takarékossággal indokolták, létszámcsökkentést és a szolgálati idő rövidítését ígérték. A közös hadsereg egyre inkább ellenőrizhetetlen hatalommá vált a monarchiában. A militarizmus erői növekednek. A központi hadsereg állandó katonai fenyegetés alatt tartja a fővárost. Budapest a Citadella (birodalmi erőd) ágyúival bármikor 8 óra alatt lebombázható, az összes középület megsemmisíthető. A Citadellába csak Edelsheim-Gyulai várparancsnok engedélyével lehet belépni a magyar miniszterelnöknek is, de az országgyűlés és a kormány semmi ellenőrzést az erőd felett nem gyakorolhat. A birodalmi hadsereget jelképező Hentzi szobrot Ferenc József személyes rendelkezésére állították fel, a Szent György térre.37

A katonai intézmények felett az országgyűlés semmi ellenőrzést nem gyakorolhat, hivatalos információkat nem kap. A hadsereg törzse a Bach-korszak Dienstsoldat- kaszárnya palántája. Az országgyűléssel a Tisztképző Intézetben alapítvány vételéről törvényjavaslatot kívánt a kormány elfogadtatni 1882. június 5-én, az intézet szervezetéről és tantervéről adott információ nélkül. Herman határozati javaslatban követelte, a kormány tegyen lépéseket a közös hadsereg tisztikarának kötelező alkotmányiam, a hadsereg és az adózó polgárok viszonyát megvilágító póttanfolyam rendszere34 OKN 1881. VI. 86.

35 OKN 1881. XVI. 102.

36 OKN 1878. XIV. 255.

37 OKN 1881. II. 145. 269.

184