Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
térképXX. 27. lapján egy halomjelzés van Kerek-halom néven feltüntetve. Megegyezik a mai Kis-halom (I.) terepemelkedéssel [7], 841. Kerek-rét. A Kerek-fenék mocsaras területét nevezték el később, midőn már kezdett kiszáradni. 842. Kerek—Sulymos-hát. Porgány-ér mentén a Sulymos- és Hajó-ér közrefogta partos rész. Az ÉK-i sarkában a Malajdok-halom 92 m-ig emelkedik A, O • D felé a Hajó-ér mentén a Hosszút ó-háttól a Hajó-ér egyik ága választotta el, ÉNy-i részén pedig az Ördög-hát emelkedik [7], 843. Kerek-Szikáncs. Régen a nagy kiterjedésű Szikáncs határrésznek elkülönített területe, mely a Tök-halomtól (1. ott) ÉNy-ra esik. Ez a halom választja el a Városi-Szikáncs résztől. Az 1720-as években Kerek-Szikáncs Férgedhez tartozott, annak déli csúcsát képezte, a Városi-Szikáncs pedig Batida tartozéka volt. 844. * Kerek-tó (I). Barci-rét D-i részén a Hámszárítótól Ny-ra terült el. 1408-ban már Solthi Dávid adománylevele említi, és az 1789. évi összeírásban a Halász- és Hosszútó között szerepel. A tó D-i részéből indult ki a Böjt- vagy Büt-ere, mely a Sár-tóba vezetett. Medrének nyomai még ma is kivehetők a Barci-réten mint nagyobb kiterjedésű lapályosabb terület. Tavaszi hóolvadások vagy az áradások után repülőgépről nézve jól látszik a hajdani tó nyoma és folytatásaként a Böjt-ere kezdeti része s tőle K felé a Téré és Holt-Téré medre, valamint a Kollan- (Kalan, Kolon) tó maradványai [Ö/24]. 845. * Kerek-tó (II). Az Ányási-sziget É—ÉNy-i részén levő nagy kiterjedésű mélyebb terület, melyet még a Tisza szabályozása előtt áradásai alkalmával legelőször töltött meg a Tisza (Pányi György révész). Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de főleg a vásárhelyiek halászták, illetve kaszálták, ha a víz lement róla (N. Kardos Imre, Maczelka Gábor). 846. * Kerektó-rét. A Mártélyi-Holt-Tisza és a 86). számú átvágás alkotta Már télyi- sziget Ny-i részén levő, hajdan vizenyős rétet nevezték így. Most az Ásott-Tisza középen vágja át, s legmélyebb pontja a Kerek-tó (II.) (Pányi György). 847. Kérészt útca. A Károlyi (régen Lakhat utcajkezáeti részét köti össze a Vásártérrel a régi uradalmi présház, utóbb óvónőképző intézet és a polgári fiúiskola között. Általában Vöröskereszt utcának nevezik, a Kereszt és Lakhat utca sarkán az 1790-es években emelt és vörösre festett feszületről és talpzatáról. A XIX. század második felében Kórház utcájának is nevezték. Ez az utca a IV. és V. kerület között képez határt, azelőtt a III. tized utcája volt [13]. 848. Kert útca. Susán rendezetlen utcája, mely a Simonyi utcából indul ki, s a hajdani Kistó-ér partján települt. Az 1880-as években még vakon végződött [lásd a Czégényi-féle belterületi térképen], s a századforduló idején összenyitották a Kor- tyogó felől a vele egy vonalban a város felé vezető Gyümölcs utcáwal. Ottani idős emberek szerint azért nevezték úgy, mert a Kis-tó és Kistó-ér partján szép gyümölcsöskertek voltak, de később a magas talajvíz és a vízpangás miatt kipusztultak (Halmi József, Herczegh István). Régen a IV. tized utcája volt, ma a VI. kerületbe tartozik [13]. 849. * Keselyés-ér. Tarjánvégen a régi Hód-tó Ny-i részén a Régi-Szegedi úttól DNy-ra a Téré torkolata mellett ömlött a Hód-tó ba. Partján még a múlt századok elején is nagy nyárfás és füzes volt, a Pap-erdeje. Az ér medre még mindig sok helyen látható, s legmélyebb vonalán ásták a Szöllőéri—Keselyes-csatornát. Nevét valószínűleg a partja mentén levő erdőkben tanyázott keselyűktől (Gypaetus barbatus L.) kapta. A Tisza—Maros menti erdőkben elég gyakran előfordult a keselyű (Pányi György, Tűhegyi Sándor közlése és Vekerdi Józseftől feljegyezte Bodnár Bertalan). 94
