Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

1872-ben Szőregen lőttek keselyűt, melynek fejét és szárnyát a vásárhelyi gimnázium múzeumában őrzik [5/21, 6/37].

850. Keselyési-csatorna. A Solt—kopáncsi-csatorna É-i ága, mely a régi Hód-tó medrének felső részéből vezeti le a fölösleges, káros vizeket Kotac (1. ott) és Felső- Kopáncs között. Mellékágával együtt hossza 1835 m. Környékbeliek Keselyűs-csatornának is nevezik [12].

851. * Keskeny-ér. Nagy-Sár-tót kötötte össze, annak partja mentén kanyarogva az Ökör-tóval [6/37], Jelentéktelen ér volt, ma már alig látszik nyoma.

852. * Keskény-sík. A Batidai-nagy-sik kisebb víz idején több egymással, erek útján összefüggő kisebb „síkok”-ra oszlott, ezek egyike volt a Keskeny-sík, a Tisza-sík és Bíboros (Biberés) sík között. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján gondosan ki van rajzolva. Száraz időben a partosabb részeit kaszálták, nagy víz idején rendszeresen halászták (Kapocsi Mihály).

853. * Keskény-tó. A Barci-rét D-i végén a Tisza és a Barci-tó között terült el régen,és közvetlen összeköttetése volt a Tiszával, s az ezzel bezárt félszigeten a Mély- sár-erdeje (1. ott) nevű fzes volt. Ez alatt torkollt a Tiszába a Sas-ér, mely a Sár-tó vizét vezette a 77,vzábaü Medre helyenként még ma is jól látható [6/24],

854. * Keskénytó-ér. A Keskeny-tó vizét kötötte össze a Tiszával. Szabályozás előtt a medre széles, éreredek partú és mély volt, vizeáradások alkalmával igen sebes és örvényes is volt (Pányi György). Partján volt a Mélysár erdeje.

855. * Keskeny utca. Tarjámban a régi Tarjám, ma Zrínyi utca'pbb oldali mellékutcája volt. Rendezetlen, szűk és hosszú utca, mely a mai Imre, László, Malom és Borz utcák összetalálkozásánál keletkezett rendezetlen, zegzugos térségbe torkollt. Régi találó, jellemző nevét a századforduló idején Csillag utcára változtatták (1. ott) [13].

856. Keszes-domb. A Tisza körtvélyesi felső kanyarulatától EK felé a Pamuk-ér és a védgát között emelkedik. Régen jóval magasabb és nagyobb kiterjedésű volt, de 1879 után nagy részét a töltés erősítésére, magasítására hordták a gátba. 84 m n • A J. cs. térkép XIX. 28. lapján valamivel távolabb van jelezve és a név nincs feltüntetve. Lásd még Kaszás-domb alatt is [7].

857. * Kék-tó. A várostól É-ra, Rárós és Derekegyházaközött terültei. Az 1780-as, években még a határ második legnagyobb tava volt. Hossza kb. 14 km, szélessége pedig 7—8 km lehetett a vízállástól függően. A Kórógy-énel több helyen is összefüggött fokok révén. D felé a Kenyerébe folytatódott, Ny felé pedig a Téglás- és a Lúdas-ér útján közvetlenül összeköttetésben volt a Tiszával. A Kék-tóról 1499-ben van említés, midőn jó nádtermő terület volt. (Orsz. It. dipl. lt. 20. 884). 1552-ben a mellette levő Ráróst róla nevezték el Kéktó—Rárásnak. (Kaprinai kéziratai LXVI. k.). Lecsapolá- sáig jó halászóhely volt, a partosabb környéke, a Kéktó-hát pedig jó kaszáló volt. Mai medre 79,0—79,5 m □ és a belvízszabályozás után ma jó termő terület [6/23. 38/1.101],

858. Kéktó-hát. A Kék-tó helyenként szélesen kiemelkedő partját nevezték ígyn Hidroeolikus képződmény. Hajdan kiváló kaszáló és ménesjárás, mélyebb helyeke. jó „nádló” terület volt. Ma elsőrendű szántóföld [7],

859. * Kéktó-puszta. A Kék-tó hatalmas kiterjedésű, sekély medrét száraz időben kaszálónak, legelőnek használták a múlt századokban. Ezt a fátlan, lakatlan síkságot nevezték Kék-tó-pusztának [38/III. 136].

860. * Kéktó—Rárós. A Kék-tó mellett települt Rárós középkori községet így említi 1552-ben Kaprinai kéziratában. Lásd még Rárós alatt is.

861. Kéktói-csatorna. A Kék-tó kiszáradt medrének alsó részéről vezeti le a fölös csapadékvizet a Csicsatéri-főcsatornába [12].

95