Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

s a Kender-tó torkolatától kezdve, mint Panuk-ér folytatódott (1. ott). Széles, mély és jól kiképzett medre és bó'séges vize volt hajdan. A J. cs. térképen nagyon jól kivehető' az egész medervonulata [XIX. 28. lap]. Repülőgépről nézve az ér medre jól látszik kezdetétől a torkolatáig. Medre ma végig csatornázva van, fenékmagassága 78,5—

79,5 m □ [6/37],

827. Könyereéri-csatorna. A volt Kenyere-ér medrében ásták, felveszi a tegehalmi, barattyosi, téglási, csicsatéri, laciteleki, vöröshalmi, szőrháti és pamuklaposi, valamint a Kék-tó medrének D-i részén összegyűlő káros, fölös vizeket. Összeköttetésben van a Solt—Kopáncs—kendertói-csatornáxal is. Vizeit részben a körlvélyesi, részben a lúdvári-zsilipen, illetve szivattyútelepen át vezeti le a Tiszába [12].

828. Könyere-folyás. A Kenyere-énlek a Szentesi és Rárósi út közti legjobban ellaposodott medrét nevezik így [3/1].

829. Könyere-hát. Lásd Kenyere-part alatt.

830. Könyere-part. A Kenyere-ér D-i partján végighúzódó hidroeolikus képződmény, mely a Mindszenti úttól a Székhalom-dűlőig tart. D-i határa a Körtvélyesi út és a Kendertó-hát. Felszíne ma 80,0—81,5 m □. Kiváló termőterület. Régen sok szőlő és sok gyümölcs termett itt. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján az egész területen összefüggő szőlőtelepítés van feltüntetve. Lásd még Kenyerei-szöllők alatt.

831. Könyereparti iskola. A Rárósi út mentén a 9. km közelében épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8].

832. Könyere—Téglás-düllő. A határ északi középső részén a Szentesi és Rárósi út között terül el. Lakossága: 495, ebből ref.: 392, r. k.: 93 [9],

833. Könyerei-halom. A Szentesi útféli-dülőben 86 m A, a környezetéből még mindig jól kiemelkedő, hosszúkás, hátszerű képződmény. A környéke is jó mezőgazdasági terület [7].

834. * Kényerei-majorság. A Károlyi uradalomnak a Kenyere-ér mentén elterülő gazdasági telepe volt. Eredetileg 1773 321/1100 hold volt a területe egészen 1827-ig. Később Téglásból 200 holdat hozzácsatoltak, s így 1973 321/1100 holdra növekedett [26/11. 16,27, 32], Hozzá tartoztak még a Kenyerei-szöllők is (1. ott).

835. * Kenyerei-szöllők. A J. cs. katonai térkép XIX. 28. lapján a Tiszai út és Kenyere-ér közti hátas-partos részen Pap-erétől a Pamuk-földlg szőlősterület van rajzolva, mely a Móimai-szöllőkbe (1. ott) megszakítás nélkül megy át, a Paperei-szöl- lőktöl pedig vizes, rétszerz terület választja el. A Kenyere-ér túlsó partján, főleg a Mámai-szöllőkkel szemben szintén van szőlőtelepítés, de már csak kisebb területen. A szőlősterület legnagyobb része az uradalomé volt, és présházakat, pincéket is építettek itt.

836. Kenyér-halom. A régi Batidai-ér, most csatorna partján emelkedik a Kingéc- halomtól ÉK-re kb. 1 km-re 83 m A [5464/4 lap] [7].

837. Kényérváró-halom. A régi Hód-tó, Antalics-tó, Gatyás-ér és a Gyúló-ér ösz- szetalálkozásánál Gorzsa DNy-i részén emelkedik. Térképen nincs jelezve. Nevét onnan kapta, hogy régen a jóval magasabb halom tetejéről nézték a pásztorok, hogy hozzák-e a városból a kenyeret, az ennivalót (Bagi Béla, id. Lázár Lajos gazd. főtanácsos közlése) [7].

838. * Kera-puszta. A Tisza partján terülhetett el, Pósa Nana comes 1266. évi adománylevele említi. Valószínűleg a Kéró-ér mentén elterült síkság lehetett [38/11. 66,768],

839. Kerek-fenék. Leiétői Ny-ra a Tiger-hát alatt terül el, régen vizes rész és jó szántó a partosabb részein. Régen a Csanádi püspök birtoka volt [6/24],

840. Kerek-halom. A Kakasszék-medrétői nem messze, a Pósa-halomtöl ÉK felé, az Orosháza felé vezető út mentén egy kiszáradt érmeder partján található. A J. cs.

93