Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
812. Károlyi utca. Az V. kerületben a Vásártértől Ny felé eső, É—D irányú hosszú utca. A Vöröskeresztnél kezdődik, a belterület széléig tart, és a határba vezet. Ez az utca volt a Lakhat első települése, még a Csúcs-tó magasabb partján. Régen a III. tizedbe tartozott. Nevét a Károlyi földbirtokos családról kapta [13]. 813. * Kása-malom. A mai Lázár utcában a Vörös utca sarkán, a már török időkben is ismert följegyzésekben szereplő Szabó család birtokában volt híres Kása-hán- toló. Innen kapta megkülönböztetésül a Vásárhelyen élő sok Szabó család közül a „Kása”—Szabó előnevet (K. Szabó Imre, Rónay utcai gazdálkodó szóbeli közlése) [20/663], 814. * Kecske utca. A mai Kazinczy utcát nevezték így a múlt században [13]. 815. * Kelemen-fok (I). „Az algyevi határtól folyik az Ásott-Tisza egyik legdélibb részébe a réten Földvárral szemben. A Porgány Ny-i oldalába torkollik. Nevét egy, a törökök által itten megölt katonától vette volna.” — írja Szeremlei [38/1. 63], 816. * Kelemen-fok (II). A Köpáncsi-síkot kötötte össze az Antalics-tóval és a Kér óval. Ez a hajdan igen jelentős ér jól fel van tüntetve a J. cs. térkép XIX. 29. lapján. Repülőgépről még most is — főleg tavaszi hóolvadás idején -— szépen ki lehet venni a fok medrének lefutását. [6/36]. 817. Kemény utca. Az I. kerület É-i határán a Révai és Pálfy utcák összetalálkozásával szemben, a Holló utcából D felé a Galamb és Szivárvány utcák közt vakon végződik. Régen a II. tized utcája volt [13]. 818. * Kender-tó. A határ Ny-i részén ÉK—DNy irányában húzódott, hosszan elnyúlva, inkább ér formájában a Tisza és a város között. A Tiszával az Iklód-ér,a Kenyerével és a Pamuk-érrel a Kendertó-ér kötötte össze. A Hód-tóba annak É-i részén ömlött be hajdan vize a Papere és a Téré torkolata között. Gróf Károlyi Antal 1779- ben a Kender-tó medrében ásatta a Kis- vagy Új-Tisza medrét (1. ott). Mai mederszintje 77,5—78,0 m □ [6/23]. 819. Kendértó-düllő. A határ Ny-i részén a Kutya-fenéktől Ny-ra a tiszai védgát és a kenyerei szolok között terül el. D felé Solt -Páléval határos, s attól a Régi-Szegedi út választja el [9]. 820. * Kendertó-ér. A Kender-tó és a Kenyere-ér között képezte az összeköttetést. Lefutása csaknem É—D-i volt. Medre még ma is jól kivehető, és a Körtvélyesi út régen hídon, ma áteresz felett vezet át rajta. Medre csatornázva van, s a Pamuk-föld felesleges vizeit vezeti le. Az ér mederszintje 77,0—77,5 m □ [6/37]. 821. * Kendertó-ér hídja. A Tiszai vagy Körtvélyesi út a régi Hámszorító-csár- dánál (1. ott) vezetett át a Kendertó-ér medrén. Erős fahíd volt gerendákból összeácsolva. Két kocsi is elfért rajta egymás mellett. Két oldalán gerendakorlátja volt. A város készíttette és gondoztatta (N. Kardos Imre, Maczelka Gábor, Pányi György). 1797-ben a város lebontatta és átépíttette a Tére-érre, és helyét eltömettette (1. ott). 822. Kendörtó-hát. A mártélyi és körtvélyesi Tisza szakasztól Ny felé, a Kenyere- háttöl D-re eső 79,0—78,0 m-ig emelkedő terület. A Tisza szabályozása előtt is kiváló szántó, a mélyebb része pedig kaszáló volt, ma az egész rész kiváló szántó. 823. Kendörtóhát—Pamukéri-csatorna. A Kender-tó, Pamukföld, Pamuk-lapos (1. ott) mély részein megrekedő vizeket gyűjti össze, s a Solt—Kopáncsi-csatornába ömlik [12]. 824. Kendörtó-part. A Kender-tónak helyenkint még mindig meredekebb részeit nevezik így, melyek még a belvíz szabályozása előtt is jó mezőgazdasági területek voltak [7], 825. Kendörtói-tőtés. A Kender-tó medrét elzáró 262 öl hosszú töltés. Az 1790-es években emelték a Tisza felől jövő árvizek ellen. 826. * Kényere-ér. A Kék-tó D-i végétől Dfelé haladt, majdt ívben Ny felé fordult, 92
