Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
800. * Kápolna község. Középkorban elpusztult község, melyet 1468-ban említenek először. Valószínűleg ezis a törökpusztítás áldozata lett. A mai Kápolna-dűlő ben találták meg 1896-ban a Kakasszék-ér szélén emelkedő' Kápolna-halom tetején a terméskőből épült, de feldúlt templom alapfalait s mellettük soros sírokat [14. 38/11. 363], 801. Káposztafőd. Kendertóhát-dűlőben a Kutyafenék és a Tisza között a Már- télyi-Dög-Tisza alatt levő magasabb terület, melyet 1794-ben a csordajáráshoz csatoltak [38/1. 135]. Ezen a területen van ma is egy hátasabb rész, melyet az ottani idős emberek Káposztásnak, Káposztás-földnek neveznek (Pányi György, Szűcs István). 802. Káposztákért. Lásd. Káposztaföld alatt. 803. Káposztáskert. Sarkaly alatt régen a Hód-tó peremén, humuszos partján nagyban termelték a káposztát. Ennek emlékét őrzi a környéken sok ilyen nevű hely (Jó Ferenc, Kerekes Gábor). 804. Káposztáskert-düllő. Sarkaly és a Makói út között terül el Katraszél-dűlőig. Lakossága: 72, ebből ref.: 49, r. k.: 23 [9], 805. Káposztáskert-ódal. Makói út és a sarkalyi szőlők között terül el, mint a hajdani Sarkaly-ér partos melléke, mely 82 m-ig emelkedik ©, s a Katra-szél partos részébe folytatódik. 806. * Káposztás-temető (Ó-). Vásárhely legrégibb ismert temetője. A mai VIII. kér. Újváros Ny-i részén, az elpusztult Hód község területén a Hívő-malom (1. ott) környékén terült el. Állítólag az 1700-as évek elején már használták,és 1800-as években zárták le. A Hód-tó hullámai hajdan amint szaggatták és „habolták” el a magas partot, az nagy darabokban szakadt le a tó medrébe, s az ilyenkor megbontott soros sírokból kilátszottak a csontok, koporsódarabok (Jó Ferenc és Kerekes Gábor szüleiktől, nagyszüleiktől hallották). Ezt a temetőt inkább Hódi vagy Hajdai temetőnek nevezték [38/IV. 130], a szomszédságában volt híres Hajda-csárdáról. J. cs. térkép XIX. 28. lapján gondosan ki van rajzolva a temető a Hód-tó partján a Nagy-töltésen átvezető út mentén, annak elágazása előtt, tőle É felé a Hajda-vendéglőse 1. 807. * Káposztás-temető. (Új-). A régi Ó-Káposztás vagy Hódi, illetve Nagy temetőtői K felé 1806-ban jelölt ki újabb területet az uradalom temetkezési célra, ugyanakkor a régit bezáratta. Nevét ez is, mint az O-Káposztás temető is, onnan kapta, hogy azt a területet régtől fogva Káposztáskertnek, Káposztásföldnek nevezték és nevezik még ma is. Az 1850-es évben ez a temető is betelt, s 1851-ben bezárták, de sokáig üresen állta terület, s csak az 1900-as évek elején osztották ki házhelyeknek (Halmi János, Jó Ferenc, Kerekes Gábor szóbeli közlései). 808. * Káposztástemetői-erdő. A régi Káposztás temető DNy-i végénél a múlt századokban volt egy nagyobb, főleg nyár- és fűzfákból álló, a partos részén akácerdő. Maradványai az 1890-es években is még láthatók voltak. Az erdő tulajdonképpen a Hód-tó partján terült el, ezért Hódi-erdőnek is nevezték (1. ott). 809. Kárászos-rét ~ Kárászos-mocsár. A Batidai-slktól DNy-ra a Kingőc-ha- lomtól K-re, mint széles, lapályos rész terül el. Magasabb fekvése miatt csak nagyobb áradások idején került víz alá, de ilyenkor jó halászóhely volt. Lele községtől egy kiemelkedő földhát, a Tiger-hát választotta el. Régi partvonalát a 78,0 m-es szintvonal jelzi □ [6/23], 810. Károly-tőtés. Az Antalics-tó É-i részén emelték még a múlt században. A Kökény-dombot kötötte össze a Kény érv áró-halómmal a Gyúló-ére n keresztül. A Tisza felől jövő áradások ellen a Gyúló medrének felső,már mezőgazdaságilag hasznosított részét mentesítették ezzel a töltéssel. 811. Károlyi Melinda-iskola. Nagy-szigetben az I. dűlő út közepe táján épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8]. 91
