Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

786. Katraszél. Vasúti megállóhely a makói vasútvonal mentén a Nagyállomástól 8 km-re.

787. Katraszél-düllő. A Makói és Tízöles út között terül el s a Szentkirály-, Sarkalyér-, Táncoshalom- és Gorzsa-dűlők határolják. Felszíne szelíden hullámos. Talaja kitűnő'. Lakossága: 118, ebből ref.: 97, r. k.: 17 [9],

788. Katraszéli-csatorna. Katra-szél káros, fölös vizeit gyűjti össze, a Makói ütnéd kezdődik, s a Szikáncsi-csatorna útján a Katra-csatornába vezeti vizét [12].

789. Katra-torok. Hajdan a Katra-ér hódtavi beömlését nevezték így. A régen széles, mély és bővizű torkolatában jó halászóhely volt, s itt főleg rekesztőhálókkal és varsákkal fogták a halakat. Hajdan a tó hullámverése, főleg Ny-i és DNy-i szél esetében ide sodorta, „terelte” a tó színén úszó sok gazt, nád- és gyékényuszadékot, melyet, ha már nagyon sok összegyűlt és akadályozta a halászást, kicsáklyáztak, s ha kiszáradt, felgyújtották (Jó Ferenc, Lázár Lajos gazd. főtanácsos).

790. Kazinczy űtca. Belvárosban a Zsoldos utcát köti össze a Damjanich utcával, párhuzamosan a Lázár utcával. Régen a I. és II. tized utcája volt, ma az I. kerületbe tartozik. Az utca neve Kazinczy Ferenc (1759—1831) költő, nyelvújító emlékét őrzi [13].

791. * Káka utca. A mai V. kerületben a lecsapolt és kiszárított Csúcs-tó medrében kiépített Rákóczi utcának (1. ott) volt a múlt századbeli eredeti neve. Arról nevezték el, hogy az itt épült házak mélyen fekvő udvarán, főleg nedves időszakban még az 1920—30-as években is a csatornák mentén tenyészett a káka és a nád [13].

792. Kállay utca. A VII. kerületben a János (Kálvin) térből indul ki és a Nagyállomáshoz vezet, illetve Újvárosra. A tóparti Bocskai utcával, a régi Cigöllér sorral halad csaknem párhuzamosan, a hajdani Hód-tó Cigöllér nevű öblözetének partvonulatát követve. Régen a IV. tizedbe tartozott. Amikor az Alföld-fiumei, ma Szeged— békéscsabai vasútvonal kiépült, a Nagyállomást az utca végénél építették fel, s a századfordulóig Vasút(i) utcának nevezték, a múlt századokban pedig Hód vagy Hódi utcának, mert ez vezetett a Kis-tón keresztül a középkorban elpusztult Hód községbe (1. ott) [13],

793. Kálmán utca. Csúcs városrész rendezett, széles, de mély fekvésű utcája, amelyik a Szentesi utcát a Rákóczi utcával köti össze a kiszárított Csúcs-tó medrében. Régen a III. tizedbe tartozott, ma az V. kerület utcája. Régi jellemző neve Kacsa utca volt (1. ott) [13].

794. Kálvin tér. Lásd János tér címszó alatt [13].

795. Kámvási-csatorna. Sarkaly és Szentkirály átlag 80,0—80,5 m magas területei között elterülő, keskeny, 79,0—79,5 m-es mélyedéseinek, hajdani ereknek medrében ásott, kanyargós csatorna, mely a magaslatok fölösleges és a mélyedések káros, pangó vizeit vezeti le a Hódtó-kistiszai-föcsatornába [12].

796. Kántor-halom. A Kis-Lúdas-ér partján emelkedik. Nem tartozik a vásárhelyi határba, de hajdan a környékét főleg vásárhelyiek árendálták. O 89 m, □ szerint

82,5 m [7].

797. Kápolna-düllő. A határ K-i részén a Pusztaszéli-út mellett a Kútvölgyéri- és Sóstófarki-dűlő közt terül el. Lakossága 221. Ebből ref.: 99, ev.: r. k.: 112 [9].

798. Kápolna-halom (I). Kápolna-dűlőben a Kakasszék-tó és az Orosházi út között középen egy nagyobb kiterjedésű halomcsoportnak 90 m-ig emelkedő része A, O- Tetején volt Kápolna község temploma, mely még a középkorban elpusztult. Feltárása alkalmával 1896-ban korai Árpád-kori leletek kerültek elő [2/183, 184. 7.

7. 38/11.373].

799. * Kápolna-halom (II). Szeremlei szerint „Újváros és Királyság határához közel É-ra említik 1745-ből” [38/1. 135].

90