Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
nyék mély részeit töltette fel (1. ott). Végre 1754-ben tették le az alapját a mai, már téglából épült templomnak, melyet azonban a katolikus hívek nem a saját költségükön építtettek fel, hanem a földesúr utasítására erőszakkal, a város költségén közmunkával. 1756-ban fejezték be az építkezést, később bővítették két oldalhajóval Ybl Miklós tervei szerint [38/V. 656]. 779. * Katona-halom. Tarjánvég mellett a Tisza irányában esett, de már több évtized előtt elhordták [38/1. 136]. Valószínűleg azonos a Katona János halmával. 780. * Katona János-halma. A Régi-Szegedi út É-i oldalán a Bodzás-part irányában van egy, ma már alig észrevehető emelkedés 80 m n. Valószínűleg sokkal magasabb volt, de a múlt század vége felé a Régi-Szegedi út bővítése érdekében lehordták. Ekkor sok cserépedény-töredéket, embercsontot, fegyvermaradványokat találtak (Kamocsay Gábor, id. Dezső József és Rákos Mihály). Valószínűleg a Hód-tó, Tére-ér medréből hidroeolikus úton keletkezett [7]. 781. * Katonai-épületek. A Vásárhelyre beszállásolt katonaság részére a városnak kellett gondoskodni a szükséges épületekről is. Az 1790-es években a következőkről vannak feljegyzések: katonai fogház (fogda), katonai kórház, katonaorvosi szállás, lőportorony, tiszti házak, ménlovak istállója, lovaglóiskolák, pékházak, városon kívül szénaraktárak. Jóval később, midőn a Serház működését az uradalom beszüntette, a város kaszárnya céljára megváltotta. Ezzel megszűnt a katonaságnak magánházakhoz való beszállásolása. A kaszárnyán kívül sajnos a többi katonai épület sorsáról eddig nem tudunk, nem tudjuk ,hogy hol és milyenek voltak, kivéve a tiszti háza- házakat. 782. Katra-csatorna. A Katra-ér kiszáradt medrében ásták a csatornát, mely az Erzsébet-oldal, Katraszél és Szikáncs területének fölös vizét vezeti le a Tízöles úton keresztül, s a 14. km-en túl az Őrház alatt ömlik a Hódtavi-csatornába. Hossza 3929 m [12]. 783. * Katra-ér. Erzsébet-oldal alatt a Cirják-ér mellékéről eredt, és EK—DNy irányában átvágta a Nyomás-szélt, a Rác és Makói út menti dűlőket, és Szikáncson áthúzódva Sarkaly és Szentkirály között széles, tölcsérszerű torkolattal ömlött vize a Előd-tóba [6/36], Nevét valószínűleg „katre” ősmagyar szótól kapta, ami vízhordta gazt jelent [38/11. 246, 249]. Ezt igazolja az ottani nagyon idős gazdák (Szél József, Hódi Péter továbbá Jó Ferenc) közlése, hogy a Hód-tó áradása alkalmával, mikor a Tisza „nyomta bele” a vizet, főleg ha erős Ny-i szelek fújtak, a tó hullámai a partszéli sok gazt, nád„töreket” az ér kiszélesedett torkolatába „béhajtotta”, s ott megrekedt (1. Katra-torok). Repülőgépről végzett megfigyeléseim során megtaláltam az összefüggést a Cir- ják-érrel az Erzsébeti úton keresztül, s így tulajdonképpen hajdan a Katra-ér a Cirják- ér folytatása volt, később ez a rész annyira feliszapolódott, nagyobb területen be- szántódott, hogy lent a földön szabad szemmel az összefüggést nem lehet már megtalálni, észrevenni. Mai fenékmagassága: 77,5—78,5 □ [6/36]. 784. Katra-főd. Az 1400-as években Szentkirály birtokosa, Tembesi Miklósné a fennmaradt oklevelek szerint gazdatisztjeit 100 hold földdel jutalmazta, melyből 40 hold Kaira-fődön volt. Valószínűleg azonos a mai Katra-szél határterülettel. Az ott lakó idősebb emberek gyakran emlegetik a Katraszél-dűlő helyett Katra-föld elnevezést (Szabó Sándor, Szél Imre). 785. Katra-szél. Szentkirálytól DK-re a Tízöles és a Makói út között terül el. ÉK felől Sarkaly határolja, s ettől a hajdani Katra-ér ma 77,5 m-es medre választja el. Ennek medréből, valamint a Hód-tó fenekéből hidroeolikus úton keletkezett a Katra- szél magaslat, melynek felszíne 80,0—81,0 m-ig emelkedik □, azután meredeken lejt a Hód-tó medrébe. 89
