Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
771. Kaszap göbölkútja. Pusztán az újvárosi határban a Derekegyháza—újvárosi út közelében jelzi az 1774. évi uradalmi térkép. A kút az 1920-as években még megvolt [10]. 772. * Kaszap-malom. Susánban a mai Klauzál és Bajza utca sarkán állott régen a híres szárazmalom. A múlt század vége felé bontották le [19/15]. 773. Kaszap utca. Oldalkosárban, ma az Andrássy utcát köti össze a Tóalj utcáwal vagy Kőfal sona\. Az ingyenfürdőhöz vezetett le. Nevét vásárhelyi, gazdag földbirtokostól, a ref. egyház gondnokától kapta, aki ebben az utcában lakott. Háza még az 1920-as években is megvolt. Nevezett az 1787. évi háború alkalmával 30 000 Ft kölcsönt adott a kormánynak, de a megillető' kamatot nem fogadta el azzal, hogy: „királyomnak adtam kölcsön a pénzt, s alattvaló létemre nem fogadhatok el tőle kamatot. Nem is szeretnék olyan országban lakni, melyben még félévre is elveszik a kamatot” [13. 38/III. 391]. 774. * Kaszap Pétör utcája. A múlt században a mai Kaszap utcát nevezték így [13]. 775. * Kaszap Pétör malma utcája. Régi írások Susánban említik. Idős emberek szerint a mai Bajza utca volt (Halmi József, Herczeg Ferenc) [13]. 776. Kaszás-halom. A Pamuk-földön, Mártélytól D-re a Pamuk-ér és a Tisza között a jelenlegi Kendertó-dűlőben emelkedik. Környékéből erősen kimagasló, még mindig tekintélyes halom az ÉNy—DK irányú partos hidroeolikus vonulat legkiemelkedőbb pontja A, © 84 m [7], 777. Kaszinó. Az első kaszinó 1827-ben alakult, célja a kultúra, színház és köz- világítás megszervezése. Székhelye a „Sas” vendéglőben volt. 1837-ben alakult az „úri kaszinó”, de működését hivatalosan csak 1844-ben kezdte meg. Székhelye a Bereck-házban volt, az új székház építését 1899-ben határozták el, s a Zrínyi utca elején vett telken Sándy Gyula budapesti műépítész tervei szerint építették fel 57060K-ért. Sándy tervezte és építtette fel az új ref. főgimnáziumot is. 778. Katolikus templom. Az eddigi kutatások alapján még nem derült ki, hogy Vásárhely községnek volt-e a középkorban temploma. Ha nem, akkor biztosan a közvetlen közelében a Kis-tó túlsó partján települt Hód község templomát használták (1. ott). A hagyomány szerint ez tekintélyes nagy templom volt, mely Vásárhelyről a Cigöllér partjáról Oldalkosárból, sőt még Tarján széléről, a Hód-tó partjáról is jól látszott. A török pusztítás idején, az 1590-es években Hód községet is feldúlták, és templomát valószínűleg akkor égették fel. Az első templomot, amiről tudomásunk van, a mai Vöröskereszt környékén építették 1722-ben sárból gaztetővel. Ez nagyon szegényes volt, a hívek száma akkor 140—145 lehetett. A második templomot a Lógeri Nagy utca (mai Dani utca) környékén akarták fölépíteni, hogy mind a lógeri, mind a lakhati, idegenből odatelepített, főleg katolikusoknak könnyen megközelíthető legyen. Az építkezést azonban nem fejezték be, mert a már felépített vályogfalakat Széplaki uradalmi igazgató 1723 nyarán egy éjjel titokban lebontatta, és anyagát elhordatta. 1729-ben Török Mihály zsellér telkét jelölték ki az új templom építésére a Kis utca (ma Andrássy utca) elején, Oldalkosárval szemben, körülbelül a mai Konstantin ház helyén. Ezt is sárból, vályogból, nádtetővel készítették, s szentélye, mely alatt a plébános borospincét akart készíttetni, még az építés közben összedőlt. Mivel a katolikusok nem tudtak, vagy inkább nem akartak saját erejükből építkezni, a katolikus gróf Károlyi földesurat rávették, hogy a város közmunkával fejeztesse be az építkezést, a lakosság nagy elégedetlenkedésére. 1732-ben szentelték fel, de csaknem évente kellett tatarozni. 1745— 50 között rendesebb templomot akartak építeni az Isó-dombon, de közben, míg tanakodtak, a város a dombot tereprendezés érdekében lehordatta, s anyagából a kör88
