Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

val együtt. A mai Petőfi, Deák Ferenc és Szent Antal utca környékén az Isó-domb közelében lehetett [13].

757. * Kaparászi-csárda. Az uradalom tartotta fenn, és az 1750-es évek elején már megvolt [38/IV. 344].

758. Kapitány utca. A Zrínyi utca első mellékutcája bal felől, mely a „Tó”-ba vezet le. Nevét onnan kapta, hogy a múlt században ott építették fel az egyik tiszti házat a Vásárhelyre telepített katonaság tisztjei részére. Régen az I. tizedbe tartozott, ma az I. kerület utcája. A páros szám a városi kórház épülete [13],

759. * Karancsi-fok. A Karancsi-lapos közepe táján kanyargóit,annak fölös vizét vezette le a Tiszába, mégpedig aKörtvélyesi-kanyarulatába. Az ottaniidős emberek szerint medre széles, de sekély volt,áradások alkalmával a Tisza ezen keresztül öntötte el a Karancsi-lapost, s ilyenkor a Danszkával és a Kender-tóval is összefüggésbe került (Pányi György, N. Kardos Imre). Az 1930-as években repülőgépről nézve, főleg tavaszi szántás és hóolvadás idején az ér középső része még elég jól kivehető volt. A Tisza felőli része a töltés készítése következtében már nem ismerhető fel, a hullámtérben pedig teljesen feliszapolódott a torkolati szakasza.

760. Karancsi-lapos. A Tisza körtvélyesi kanyarja, a Kender-tó és Téré között elterülő hajdan mocsaras, száraz időben jó kaszáló terület, mely K felé a Solt-Paléba folytatódott. Ma területe ármentesítve van.

761. * Karancsi-semlyék. A Karancsi-lapos mélyebb részeit főleg a Karancsi-fck elszélesedett, elsekélyesedett részeit, ahol a szabályozás előtt legtovább megmaradt a víz, nevezték így. Nád, káka, gyékény termett rajta, később már kaszálták. A belvízszabályozás óta jó mezőgazdasági terület (N. Kardos Imre, Pányi György).

762. Kard utca. Tarjánban a Malom utcából indul ki. Rendezetlen, görbe utca egy kis vakközzel. Az Árok utcával együtt szabálytalan kis térszerű kiképzéssel a Királyszék utcába vezet. A Kard utca települése híven követi a hajdani Királyszék-tó meder-, illetve partvonulatát. Régen ezen az úton lehetett a Malom utca elejéről lemenni a tóra. A közepe táján erősen lejt a 80,0 m-ről a 79,0 m-es szintvonal alá. Régen az I. tized utcája volt, ma a II. kerületbe tartozik [13],

763. * Kardos utca. A mai Deák Ferenc utcát nevezték így a múlt században(l. ott) [13].

764. Kardos barma kútja. Csomorkányi határban a Sámson—derekegyházi út mentén, attól É-ra jelzi az 1774. évi uradalmi térkép [10].

765. Kardoskút. Erősen fejlődő tanyaközpont a Pusztán. Iskola, orvos, bába, lelkészi hivatal, csendőrség és temető tartozik hozzá. A pusztai Fehér-tó közelében terül el.

766. Kardoskút. Vasúti megállóhely az Orosháza—tótkomlóst—mezőhegyesi vasútvonal mentén a Kardoskút-dűlő határán, Orosházától 10 km-re.

767. Kardoskút-düllő. A határ K-i részén, már Orosháza alatt az Aranyad- és Pecércésháti-dűlő között terül el. Közepe táján vágja át a Sámson—orosházi út. Lakossága: 255, ebből ref.: 70, ev.: 112, r. k.: 53 [9],

768. Kardoskúti iskola. Az Orosháza—tótkomlóst' út mentén a 3. km közelében a Kardoskúti dűlőút torkolatánál épült állami elemi iskola 1 tanítóval, 1 tanteremmel, bővítésre szorul [9],

769. Karika-tőtés. A Tisza szabályozása alkalmával a régi Hámszárító—sártói- töltés legnagyobb részét felhasználta az ármentesítő társulat az új töltésébe, azt megerősítve. Egy része azonban kimaradt az új töltés vonalából, s ezt nevezik „karika” töltésnek (Benes Gyula).

770. Kasza útca. Susánban a Bajza utcát a Püspök utcával összekötő rendezetlen, szögben megtört utca. Régen a IV. tized utcája volt, ma a VII. kerületbe tartozik [13],

87