Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

Ez a Kakasszéki gyógyintézet az ország első intézménye, mely a helio-, balneo- és klimatotherápián kívül orthopediai és, összes sebészeti és röntgen eljárásokkal áll rendelkezésre a sebészi gümőkóros betegek gyógyítása érdekében [31/22].

743. * Kakukk utca. Tabánban a mai Bajnok utcát nevezték így a múlt században. Öreg tabáni lakosok szerint onnan kapta nevét, hogy a hajdani Hattyas-tó partján volt hatalmas nagy fákon annak idején sok kakukkmadár tanyázott (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor) [13].

744. * Kalan-gyűrűse. Hajdan a Kalán-, vagyis Kolon-tó környékén a Barci-réten lehetett nagyobb füzes erdő. Régen oklevelek Kalanguerusy néven írják [38/1. 162,

11.64].

745. * Kalan-tó. Régi oklevelek a Báréiban említik s partján a Kalan gyűrűsét. Jelenleg ott a Kollan-tó (Kis- és Nagy-) van.Ezt hívhatták régen Kalan-tónakaMártély környéki halászok (pl. Pányi révész) de a földbirtokos Kardos Imre is gyakran Kalan- vagy Kolon-tónak is említette. (1. ott is) [6/24],

746. Kalap utca. Tabánban a Pálfy utcából indul ki, s a Pál utcába folytatódik. Kezdeti része szűk és rendezetlen, mert még a régi Hattyas-tó partján „ősi” település, folytatását már az uradalom a lecsapolt tó medrében egyenesen és szélesre mérette ki. Az eleje az ottani idős emberek szerint csak a tóra „lejáró” sikátor volt (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor). Régen a II. tized utcája volt, ma a III. kerületbe tartozik [13].

747. Kalász útca. Tarján rövid, keskeny és rendezetlen utcája, mely a Rigó utcát a Szöllö utcával köti össze. É felé indul ki belőle a Sarolta utca. Régen az I. tizedbe tartozott, ma a II. kerület utcája [13].

748. Kamarás. Hunyadi János, Vásárhely földesura Kamarást is vásárhelyi birtokához csatolta. Azonos lehet a mai csanád megyei Almás- v. Nagy-Kamarással. [38/11.230].

749. Kanális. A város belterületéről összegyűlő csapadékvizek, valamint a Ha- tyas- és Csúcs-tó kiszárítása érdekében a medrükben meggyűlt vizek levezetése céljából ásták még 1795-ben. A Szentesi utcától indul ki, s a mai Lévay utcán át a Pap- erébe vezet, s akkor Kanális, majd Csatorna utca volt a neve. A környék általában „Kalányis”-nak nevezte. Az ott épült régi iskolát még az 1930-as években is kanálisparti iskolának nevezték [8. 12],

750. Kanális-part. A mai Lévay utcát nevezték a múlt században Kanális és Csatorna utcának, az ott ásott kanális miatt, melynek amúgy is emelkedett részét hívták kanálispartnak. Ezen épült a ref. egyház elemi iskolája.

751. Kanális-parti iskola. A mai Lévay, a múlt században Kanális, illetve Csatorna utcában építtette a ref. egyház a múlt század elején a 2 tantermes, 2 tanítós elemi iskolát [8],

752. * Kanális utca. A mai Lévay utcát nevezték így a múlt században, mert ezen az utcán vezették le a Csúcs- és Hattyas-tó vizét az 1795-ben ásott Kanális útján. Hivatalosan Csatorna utca volt a neve, de a nép inkább így nevezte [13].

753. Kanász-halom. Fecskésen a környzetéből még ma is meredeken kiemelkedő domb a Sár-tótól Ny felé A, © 96 m [7].

754. Kanászhalmi-düllő. A határ K-i részén az orosházi vasútvonaltól D-re a Szőkehalmi- és a Sóstóparti-halom-dűlők között terül el. Lakossága: 193, ebből ref.: 91, ev.: 18, r. k.: 83. [9],

755. Kanász-telek. Barackos-dűlőtől D-re a Száraz-ér kanyarulata feletti nagy terület, mely régen legelő volt. Hajdan a Száraz-ér helyenként mocsaras partja mentén sok disznót legeltettek, és itt volt a kanászok szállása és a sertések karámja.

756. * Kanizsa utca. Musztafa szegedi kádi 1570. évi összeírása említi a Kis utcá86