Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
gyobb része carbonat, legjelentékenyebb mennyisége pedig hidrocarbonat alakjában van oldatban, lithium is, bár nem nagy mennyiségben, fellelhető benne, jód és bróm tartalma jelentékeny, mint carbonatos víz alumíniumot és silikátokat is tartalmaz. Budapest, 1927. március 24. 3705/1926. szám. P. H. Dr. Kaiser Károly s. k. orvostudor, oki. vegyészmérnök műegyetemi r. k. tanár a Központi vizsgáló állomás vezetője Fentiek alapján a Kakasszék-tó vize gyógyvíz, melynek hatása hazánkban, sőt Európában is egyedülálló, magas sziksótartalmának köszönhető s ezenkívül az Országos vegyvizsgáló állomás által kimutatott jód és bróm tartalmával magyarázható...” (Dr. Genersich Antal egyet. m. tanár, igazgató főorvos írásbeli közlése). A víz gyógyít reumát, köszvényt, csúzt, isiászt, különböző bőrbajokat, mozgásszervi bántalmakat, csont és bőrtuberkulózist, továbbá a különféle izzadmányok felszívódását igen rövid idő alatt elősegíti. A környékbeli lakosság már a múlt században is használta és ismerte a víz csodálatos gyógyhatását. Az 1920-as években a Kakasszék gyógyfürdő Rt. szép fürdőtelepet létesített, s a gyógyfürdőben sok ezer beteg nyerte vissza egészségét, amit bizonyít a sok-sok ott hagyott mankó és bot, valamint a sok száz köszönőlevél. A Kakasszék tó Ny-i részén épült 1928-ban a Városi Közkórház (1. ott) bőr- és csonttuberkulotikus gyógyintézete, mint külön kihelyezett osztálya. (Lásd Kakasszéki tuberkulotikus gyógyintézet.) 740. Kakasszéki-csatorna. A régi Kakasszék-ér medrében ásott csatorna, mely a fürdőtől kezdődik, s a Hódtó—Kistiszai-csatornába vezet. Két levezető, tehermentesítő csatorna köti össze a Nagy kereszt úti-csatornával [12]. 741. Kakasszéki-levezető-csatorna. A Kakasszéki-csatorna tehermentesítésére, főleg belvizes időszakban vízmennyiségének gyorsabb levezetése érdekében a tuberkulotikus gyógyintézet előtt két összekötő, levezető csatornát ástak (1. és 2. számú), melyek a Nagykeresztúti-csatornába (1. ott), vezetnek [12]. 742. Kakasszéki-tubérkulotikus-gyógyintézet. Ismerve a Kakasszék-tó vizének kiváló gyógyhatását, a városi kórház igazgatója, Dr. Genersich Antal egy. m. tanár 1927-ben, részben a népjóléti minisztérium, részben a város útján 350 000 P-t biztosított a gümökóros betegek sebészi gyógyítása érdekében a tó partján létesítendő gyógyintézetnek, mint a kórház egyik kihelyezett osztályának építésére. A terveket a városi mérnöki hivatal készítette el dr. Genersich Antal útmutatása alapján. A terveket a népjóléti minisztérium helybenhagyta, mely szerint a gyógyintézet a tó É-i partján frontjával DK felé néz, és 64 beteg befogadására lesz alkalmas. Az épület80m hosszú, középrészen egy emeletes és két földszintes oldalszárnya van. Mögötte van a a fedett folyosóval összekötött gazdasági épület. A főépületben a földszinten 12 négyágyas kórterem, műtő, kötöző, röntgen, ápolói szobák, iroda, 2 nappali szoba (társalgók), fürdőszobák, W. C.-k vannak. Az emeleti részen 4 négyágyas kórterem, főorvosi szoba, alorvosi lakás, fürdőszobák és W. C.-k vannak. Mind a földszinti, mind az emeleti kórtermek előtt kényelmes fekvők találhatók. A gazdasági épületben vannak a konyha, tálaló, kamra, raktár és mosókonyha. A pincében van a kazánház és a fűtő lakása, szénraktár és a gazdasági pince. A garázs külön épületben van. A fűtés központi biztosítása meleg vízzel történik. Az ivóvizet az intézet saját ártézi kútjából nyerik, s hidrofor berendezéssel biztosítják annak elosztását. A fürdőszobák részére a gyógyvíz melegítését alacsonynyomású kazánnal végzik. 85
