Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
731. * Juhász István göbölkútja. Szöllőstől Ny felé Orosháza irányában tünteti fel a Vertics-féle uradalmi térkép [10]. 732. Juhszél. A vásárhelyiek általában az elhanyagolt, rendezetlen, főleg „kiesó'” városszéli területeket nevezték így. Az eredeti „juhszél” a Vásártérén a régi lóvásár Kútasi-út felőli vége volt, ahol valamikor a juhokat árulták, és a már hasznavehetetlen, „nyeskó” lovakat szedték össze. (Halmi József, Kiss Lajos, Maczelka Gábor.) 733. * Kacsa utca. A mai V. kerületben a Csúcs városrészben levő Kálmán utcát nevezték régen Kacsa utcának, mely a Szentesi utcából a Hattyas utca folytatásaként vezetett a kiszárított Csúcs-tó medrében. Nevét onnan kapta, hogy hajdan mind a Csúcs-, mind a Hattyas-tó nádasaiban sok vadkacsa tenyészett, de a parti lakosok is sok szelíd kacsát (házikacsát) is tartottak, s ezek aztán a vadkacsákkal is pároztak, így sok volt a tarka kacsa (Halmi János, Jó Ferenc, Nagy Sándor) [13]. 734. * Kakasszék-ér. Igen széles és mély ősfolyó volt, mely a világosi hegyekben eredt, Elek és Kétegyháza között Gerendás felé folyt. Itt Hajdúvölgy-érnek nevezték. Határunkba a Lebuki-Iaposon át érkezett, s innen kezdve Kakasszéki-érnek nevezik. A hossza 10—12 km, szélessége a terepalakulatoktól függően helyenkint 100—200 m, mélysége igen jelentős lehetett, melyet ma is mutatnak az ilyen mély mederrészekben meggyűlő, sőt fenékforrásokból táplálkozó állandó vízállások is. A város felé folytatódó részét Kútvölgy-érnek és a belterülethez közeli részét pedig Kis-tónak nevezték, melynek vize a Hód-tóba ömlött. Régen Gyula és Vásárhely között hajók is jártak az éren. Hajdan bő vize és erős folyása lehetett, amit a partja menti éles homok és helyenként nagy kiterjedésű homokkisodrások, turzások is bizonyítanak [6/36]. 735. Kakasszék-fürdő. Vasúti megállóhely a Szeged—békéscsabai vonalon a Nagy állomástól 23 km-re. 736. Kakasszék gyógyfürdő. A Kakasszék fürdő vasúti megállóhelytől 1/2 km-re, a hajdani Kakasszék-ér kanyarjában levő állandó vizű Kakasszék-tó egy részén épült gyógy- és strandfürdő. Vize, valamint finom, kenőcsszerű gyógyiszapja reuma, csűz, köszvény, isiász, csont- és izületi, valamint bőrbetegségek ellen kiváló gyógyhatású. Sok ezer ember nyerte vissza itt egészségét. Gyógyiszapját és vizét messze vidékre is szállítják. Gyógyvizére vonatkozó részéleteket 1. Kakasszék-tó és Kakasszéki tuber- kulotikus gyógyintézet alatt. 737. Kakasszék-halom. A Kakasszék-tó É—D-i irányú szakaszának Ny-i partján emelkedő dűnesorozat legmagasabb pontja ti, 0 92 m A J. cs. térképen is jól ki van rajzolva. Hidroeolikus képződmény [7], 738. Kakasszékhalcm-düllő. A határ ÉK-i részén az orosházi vasútvonaltól É-ra, a Pósahalom- és Laciteleki-dűlők között terül el. Ny felől a Kishalom-dülö, K felől a pusztaszenttornyai földek határolják. Lakosságának száma: 83, ebből ref.: 56, r. k.: 26, egyéb 1 [9,]. 739. Kakasszék-tó. A Kakasszék—Kútvölgy, hajdan ősfolyó Kútvölgyszéki-dűlő- ben levő nagy kanyarjában elterülő állandó, de változó nagyságú vízállás, mely jelenleg a határ legnagyobb tava. A tó vízállása részben a volt Kakasszék-ér hajdani vízgyűjtő területén lehullott és beszívódott csapadéktól, részben a Körösök árjától, részben pedig a határ ezen részén lehullott csapadéknak ide, a legmélyebb területre összefolyó felszíni, s közvetlenül a felszín alatti talajvizektől, s nem csekély mértékben a fenékforrásoknak időszakonként változó vízmennyiségétől függ. Hogy valóban fenékforrások vannak, arról főleg nyáron győződhetünk meg, mikor meleg a tó vize, ugyanis benne helyenként jóval hidegebb helyek, „foltok” vannak, s ott vize tisztább is, átlátszóbb is, és a Körösök áradása alkalmával ezeken a helyeken vízmozgások, vízforgások észlelhetők (pl. 1929. év tavaszán). 82
