Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

ahol az igási és földeáki közös mesgye a vásárhelyi határral érintkezett [38/V. 719]. Nem tartozott már a vásárhelyi határhoz, de régen főleg a vásárhelyiek bérelték. 703. Igási-út. Sámsonból Makóig vezet, nagy részben a Száraz-ér mellett. Nem tartozik a vásárhelyi határhoz [11]. 704. * Igló. Középkorban elpusztult község az Iklód-ér partján. 1648-ban már csak mint pusztát említik. A község valószínűleg az 1590-es években pusztult el [14, 38/V. 761]. 705. * Igló-puszta. A török hódoltság alatt elpusztult Igló község területét és határát 1648-ban már mint pusztát említik [38/III. 145]. 706. * Ignác utca. A mai Berzsenyi utcát nevezték így a századforduló előtt. (L. ott) [13], 707. * Iklód-ér. A körtvélyesi Tisza-kanyart kötötte össze a Kender-tóval a Döt- halom irányában. Medrét későbben áttöltötte a védgát. A hullámtérben már alig lát­ható a nyoma, mert a Tisza áradásai alkalmával lassan teljesen betölti. A körtvélyesi Holt-Tisza töltése lábánál kocsiút vezet át rajta, s most itt csaknem teljesen fel van töltve. Innen a volt nagy ér medervonulata mindjobban elmosódva a Karancsi-lapos- ba vezet, ahol szinte teljesen elvész. Repülőgépről nézve azonban — főleg vizes idők­ben — a meder részletei a Kender-tóig kivehetők. így az egykor széles és mély vizű ér, melyen keresztül a Tisza felől jövő áradások sokszor elöntéssel fenyegették a vá­rost, s rajta kisebb hajók és tutajok úsztak be a város alá a Hód-tóba, szinte teljesen elenyészett. Mai fenékmagassága 79,0—79,5 m [6/35]. 708. * Iklód hídja. Az Iklód-éren a torkolatához közel volt egy erős fahíd geren­dákból, pallókból összeácsolva, melyen át a Régi-Szegedi út vezetett. Régen a hidat a vármegye gondoztatta. A Tisza és a belvíz szabályozása alkalmával a hidat megszün­tették, lebontották, az Iklód medrét pedig azon a helyen teljesen betöltötték (Benes Gyula, Pányi György). Közelében települt a középkorban elpusztult Igló község. 709. Ilka utca. Susánban a Klauzál utca második bal oldali vakköze, kutyaszo­rítója, és a múlt századokban, mikor még a Búvár utca helyén a Kistó-ér vize folyt, a mai Ilka utca elődje mint kis köz, sikátor leért a Kistó-ér partjáig, ott egy halász- csárda volt. Az az öreg ház, mely az Ilka utca végében volt az 1900 évek elején, Ko­vács nevű idős, Oroszlán utcai cipészé volt, akinek felesége messze környékén híres gyógyító asszony volt. (Tudását az akkori orvosok is kénytelenek voltak elismerni, mert nem kuruzsló volt.) A ház akkor már 130 évesnél is öregebb volt. Régi tulajdo­nosai halászok voltak. A régi csárdának, mely az ér medrére nézett, egyes épületré­szei (kocsiszín, földbe ásott pince stb.) az udvar végén még megvoltak. A Kistó-ér vize lassan kiapadt, feliszapolódott, s feltöltögetett medre két partján kialakult a Búvár utca (1. ott) zárt sora, s a mai Ilka utca vakköze lett. (Kovácsné helyszíni közlése). Régen a IV. tized, ma a VI. kerület utcája [13], 710. Ilona utca. Tabánban a Mihály utcát köti össze a Damjanich utcával a Si­mon, illetve a Balassa utca sarkánál. A III. kerületbe tartozik. Régen az 1. tized utcája volt [13]. 711. Imádkozó-halom. A Nagy-szigetben a Szöllő-halomtól É-ra emelkedő „kun” halmok legnagyobbika. Rajta épületmaradványok voltak és sok kőtörmelék. A környékbeli idős emberek szerint hajdan kápolna volt a tetején. Hagyományok szer- rint a halmok a hódi csatornában elesett kunok temetkezési helyei voltak [7]. 712. Imre utca. Tarján É-i részének utcája, s a Damjanich utcát köti össze azzal a szabálytalan, rendezetlen térszerű területtel, mely a Borz, László, Csillag és Malom utcák összetalálkozásánál keletkezett. Régen az I. tizedbe tartozott, ma a 11. kerület utcája [13]. 78

Next

/
Thumbnails
Contents