Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Szöllöhalom stb.). A város alatt nagyjában félkörben húzódott. Az É-i partos részén települt a régi Vásárhely, a mai város I—VII. kerülete, a hajlás K-i oldalán a beléje ömlött Kis-tó és Sarkaly-ér között szintén magas parton az 1450 körül elpusztult Hód-község, a mai város VIII. kerülete. Ettó'l délre Sarkaly mellett Szentkirály község volt. A tó iránya felső részén csaknem Ny—K-i, a Kis-tó torkolatánál megtörve ÉNy—DK-irányú volt. A Vágott- (Dékány) -halomnál ívalakban DNy felé fordult, s a Kenyérváró-halom lábánál a Gyúló-érrel egyesült, s megkeskenyedve az Antalics- tó ba folytatódott. Hossza a Téré torkolatától az Antalics-tóig 17 km, s ha a Tó far kot (1. ott) is hozzászámítjuk, kb. 20 km. Szélessége a vízállástól függött. Az 1830-as években rendes vízállás idején a Papere torkolatánál 1100 m, a mai városháza irányában a Szigetig 1000 m, a Cigöllérnél 1250 m, és itt volt a nagy kikötő, a Sarkaly-ér torkolatánál kb. 900 m lehetett. A Hód-tó még a XIX. század elején is nagy víz idején beláthatatlan tenger volt, amelyből alig emelkedett ki néhány halom, magasabb földhát, ilyenkor még az átlag 79—80 m magas Nagy-sziget is víz alá került. A volt tó mélységét pontosan nem tudjuk, mert abból az időből eddig nem találtam pontos adatokat, különben is ez a Tisza és Maros vízállásától függött. Kis víz idején térdig-kötésig érő vízben lehetett átgázolni a régi Posta-csárdától, a mai Szegedi utca végétől a Szigetbe. A Hód-tavi hajósoktól, régi halászoktól és part menti lakosoktól fennmaradt hagyományok szerint legmélyebb víz a mai Újváros alatt és Sarkaly irányában volt, ahol még a 1840-es években is 2 öl mély volt. Ugyanilyen mély víz volt a mai Bocskai utcai öblözetben, a Cigöllérben, a régi nagy kikötőben, ahol a víz a parttól pár lépésre már embermagasságú volt (1. Cigöllér). S itt a hajók a parthoz egészen közel köthettek ki (Jó Ferenc, Halmi József, Kerekes Gábor). Nagy víz idején rendszeresen jártak a hajók a Hód-taván a XIX. század közepéig. Feljegyzések szerint 1845 május 1-—9-ig dunai, nagy gabonás hajók jöttek fel Szeged felől a Kérőn, Antalicson és Hódköldökön át a Hód-tóra, s részben a régi „tiszt ház” alatt, a mai „Erzsébet” Közkórház alatt a kis kikötőben, részben a cigölléri nagy kikötőben kötöttek ki, ahol is búzával rakták meg a hajókat, köztük voltak 4000 köblösek is, és május 17-én indultak vissza (Jó Ferenc, Halmi János szüleiktől hallották) [38/1. 99]. Idős emberek emlékezései és feljegyzések szerint az utolsó hajók 1865-ig közlekedtek a Hód-taván. A hajókat vagy lovakkal vontatták a partról, az ún. „vontató” utakon, vagy pedig „vasmacskázták”. A XVIII. században, főleg mikor a Kakasszék—Kútvölgy-ér torkolati részét, a Kistó medrét — miután vize már alig volt — áttöltötték (1. ott: Nagytöltés), az erős D—DNy-i szelek következtében, főleg viharok alkalmával a Hód-tó hullámzó vize erősen szaggatta, főleg a belterület D-i, oldalkosári részét és a Ny-i, az elpusztult Hód község, később Újváros és Sarkaly, Szentkirály magas partjait. Volt idő, mikor egy emberöltő alatt 20—25 ölet is elmosott, „elhabolt” belőle [38/IV. 63]. így hordta el a hullámverés hajdan azt a földnyelvet is, amelyik Oldalkosárból nyúlt a tó vizébe, a ref. egyház ma is meglevő telke mellett. Ezen a földnyelven két ház is volt, a Sziver takácsé és a Pászli csizmadiáé. Ezeket a házakat a megáradt tó hullámai egy vihar alkalmával összedöntötték, és a víz elmosta (Jó Ferenc szüleitől hallott közlése) [62/1]. Ennek a földnyelvnek a maradványai még a múlt század végén is jól látszottak a „tó alatt”, a mai botanikus kerttől K-re, mint a mai Népkert területére D felé húzódó, kb. 30—50 m hosszú, 10—15 m széles, csaknem méteres, partos rész, (Halmi János, Jó Ferenc közlése). A „Kűfal”, körtöltés építése, a Tóalj utca kialakítása és a Népkert rendezése alkalmával ezt a magas hátat elplanírozták. (Kájerléber János városi kertész szerint, aki a Népkertnek is kertésze volt, a Szentkirály utca tengelyében a népkerti bejárat előtti nagy, magas dísznövény grupp készítésére használták fel nagy részét). A belterület 1:2880 méretű, szintvonalas térképén ezen a részen a körtöltés 73
