Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

leg rekesztőhálókkal harcsát fogtak. A belvízszabályozás után ez a rész is eliszaposodott. A beszántott torkolati rész nyomait az 1930-as években megmutatta Pócsy Jenő földbirtokos.

610. * Hasító-ér. Jól kiképzett medrű ér volt, melynek szélessége helyenként a 100 m-t is elérte. Összefüggött a Harcsás-énei is, s a Kopáncsi-fennsíkot „hasította” át. Az Antalics-tó és a Kopáncsi-sík között vezetett medre, melynek nyomai, főleg repülőgépről nézve, ma is jól kivehetők a XII—XIII. dűlőben. Mai fenékmagassága 78,5—79,0 m □ [6/34],

611. Hatablak. A pusztai Hatablaki-dülőt és környékét nevezik így röviden. Ott lakó idős gazdák mondták, hogy régi hagyomány szerint a Fehér-ló partján volt egy ősi templom, melynek 6 ablaka volt, s innen kapta nevét ez a terület (Sós István, T. Kovács Sándor öreg gazdák).

612. Hatablaki iskola. A Hatablaki- és Pecércésháti-dűlő közt épült 1 tantermes, 1 tanítós áll. elemi iskola [8].

613. Hatablaki-kápolna-düllő. A határ K-i részén a Pusztaszéli út és Pusztaföldvár határa közt ,a Pecércésháti- és Barackos-dűlők között terül el. Ny-i szélén van a Hatablaki-iskola, közepe táján a Sámsoni-út mellett pedig a Fehértóparti iskola (1. ott). Lakosság száma: 382. Ebből ref.: 162. ev.: 118, r. k.: 94 [9],

614. * Határ-fok. Hajdan a vásárhelyi és kopáncsi földek között képezte a határt. Medervonulata ma már a terepen alig vehető ki; még legjobban a Borsóstőrháztól É-ra kb. 500 m távolságra (Benes Gyula). Régen jelentős ér volt, s csónakcsapásként is használták. Később medrét több helyen is áttöltötték, hogy Vásárhelyről könnyebben megközelíthessék a kopáncsi földeket. Repülőgépről nézve főleg tavaszi hóolvadás vagy belvíz idején helyenként elég jól kivehető, főleg a torkolati részén [6/34],

615. Határ-halom. (Derekegyházai). A hajdani Kék-tó Ny-i szélén Mindszent és Derekegyháza határán emelkedik [7].

616. Határ-halom (Mágocsi). A Mágocs-ér É-i partján emelkedő jelentéktelen, erősen leszántott halom [7],

617. Határ-halom (Mártélyi). Mártély és Mindszent közti határon a Mindszentiül mentén a. Juhász-dombtól É-ra emelkedik [7].

618. Határ útca. Tabán ÉNy-i részének valóban „határ” utcája volt még a század elején is. A Sarkantyú utcát kötötte össze az Észak utcával a Jókai utca végén a 112. és 113. számú házaknál, s ott már a határba vezetett. Az 1900-as években itt új település kezdődött, így elvesztette a „határ” jellegét. Régen a II. tized, ma a III. kerület utcája [13].

619. Hatrongyos-düllő. A határ DK-i részén az Erzsébeti és Rác út között É—D irányban húzódik. Ny felől Nyéki-telek-, K felől pedig Csókás-dűlő határolja. Hat- rongyosi-tanya-dűlőnek is nevezik. Lakosság száma: 271. Ebből ref.202, r. k.: 66 [9],

620. * Hatrongyosi-csárda. Hajdan híres csárda volt a Hatrongyosi út mentén, a Rác úttól K felé kb. 2 km-re.

621. Hatrongyosi iskola. A Hatrongyosi út mentén Erzsébet-telek és Nyéki-telek határán épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8].

622. Hatrongyosi út. Katra-széltöl É-ra a Rác útból ágazik ki K felé, és derékban vágja át az Erzsébeti-úttól É—D irányban húzódó dűlőket a Hatrongyosi-út végéig [11]623. Hatrongyosi útvég. A Hatrongyosi út végződésénél a Csókási-dűlővel szomszédos terület az Erzsébet úttól D felé.

624. Hatrongyosi-útvég-düllő. A határ K-i részén a Tanya-szél alatt a Csókás- és Szárazér-dűlők között, D felé a makói határig tart.

67