Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

fecskék (Clivicola riparia L.) tömegesen fészkelnek. Valószínűleg innen kapta nevét a hajdan itt települt, de a középkorban elpusztult község és környéke is [7].

448. Fécskésparti-iskola. A Pusztán a Fecskés- és Csárpateleki-dűlők közti út mentén épült 1 tantermes, 1 tanítós állami iskola [8].

449. * Fehérjuh-puszta. A tatárjárás után Vásárhely környékén többek között 10 puszta neve maradt fenn. Ezek közt szerepel a Fehérjuh puszta is, de helyét és róla közelebbi adatokat nem tudunk. Nana comes 1266. évi adománylevelében „Feeyryhu" néven említi a Kera-puszta és Gurg-föld között [38/11. 66, 232],

450. Fehér-tó. Ma a Pusztán a Hat ablaki-dűlőben a Pusztaszéli és Sámson-oros- házi út között fekszik. Régen jóval nagyobb volt, s átterjedt vize a mai szomszédos dűlők területére is. Hossza 3000 m körül van, a szélessége 100—1200 m-ig. Mélysége 0,20—0,80 m. Partja sok helyen meredek, szakadékos. Feneke csaknem teljesen sima, s ha kiszárad, rajta kivirágzik a sziksó. Vizét részben felszíni csapadékból, részben a fenékforrásokból kapja (Dr. Kiss István főiskolai tanár) [6/18],

451. Fehértó-part. A Fehér-tó főleg D-i partján húzódó kb. 89—90 m-es A, O hidroeolikus hátas rész, mely főleg homokbó lépült. A partban igen gazdag, leginkább jazig lelőhelyeket tártak fel eddig is [2/134. 38/1. 453],

452. Fehértó-parti iskola. A Hatablaki-kápolna-dűlőben, az Orosháza—sámsoni út 6. km-énél épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8],

453. Fehértó-szél. A pusztai Fehér-tónak főleg É-i alacsonyabb partját nevezték így régen, ahol áradások alkalmával leghamarabb „kilépett, kilegelt” a víz.

454. * Fehér utca. Tarjánban régen a mai Fehérváry utcát nevezték így [13].

455. Fehérváry utca. Tarjámban a Zrínyi utcával párhuzamosan halad a Csillag utcából a Malom utca kiszélesedett részében, ahol a múlt századokban a híres „szuszi”, majd szárazhalom állott. Folytatása a Bem és Halász utca. Régen az I. tized, ma a II. kerület utcája. Előző neve Fehér utca volt [13].

456. * Feierto-halom. A J. cs. térképen szerepel a XX. 28. sz. lapon. A jelenlegi Búcsú-halommal azonosítható. (1. ott) [7],

457. * Fejes barmakútja. Tótkutas Ny-i részén tünteti fel az 1774. évi Vertics- féle uradalmi térkép.

458. Fejértó laposa. A Fehér-tó partja a D-i részén 800—900 m szélességben alacsonyabb, és ez a környezetéhez képest mélyebb rész átterjed a Barackos-dűlő be is, ez a „lapos” ma is vizenyős, szikes, és ezen folyt le hajdan a Fehér-tó fölösleges vize a Barackosba. Nagy víz idején összefüggésben volt a Barackossal, a Tanyaszéli-, Pusztaszéli- és Csomorkányi-laposokkal is.

459. * Fekete-ér. A hajdani Szikáncsi-síkot kötötte össze a Hód-tóval. Széles és jól kiképzett medre még ma is 2,0—2,5 m mély, és az Ürmös-halom alatt húzódik (1. ott). Torkolatánál a Fekete- és Zöld-halom emelkedik (1. ott) [6/33].

460. Fekete-ér-hát. A Fekete-ér partján az Ürmös- és Zöld-halom közötti részen, régen sokkal magasabb hidroeolikus vonulat húzódott, mely részben a Fekete-ér medréből, részben a Szik ám esi-sí Ab ó 1 szélkifúvás és áradások alkalmával, főleg homok kisodrásokból keletkezett. Régen még nagyobb áradások alkalmával is szárazon maradt, ma már erősen le van szántva [7].

461. Fekete-halom. (Gorzsai) A Zöld-halom és Ürmös-halom közt emelkedik a Fekete-ér DK-i partján a torkolatához közel a Tízöles-úttól alig 100 m-re. Hidroeolikus képződmény k., © 85 m 82,5 □, míg környezete 79,5—80,0 m □ [7],

462. Fekete-halom (Mártélyi). Márlélytól ÉK-re kb. 2,5 km-re a Szegvári út mentén emelkedik egy régi ér partján. Repülőgépről is jól látható mint K—Ny irányú homokvonulatok legkiemelkedőbb pontja. A 94 m a © régi és helyesbített lapjain

53