Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

csak 84 m. (Ez valószínűleg téves adat), □ 95,0 m. A J. cs. térképen is jól ki van rajzolva [7],

463. Fekete-halom (Pusztai). A Pósa-halomtól ÉNy-ra a Kis-halomtól Ny-ra emelkedik a Fékétehalmi-díílőben, mint egy kb. É—D irányú hátság jelentősebb emelkedése ti 90 m, O 90, □ 87,5 m. Környezete 84,0—84,5 m. A J. cs. térképen is ki van rajzolva a XX. 27. lapján, s neve is fel van tüntetve [7],

464. Feketehalmi-csatorna. Mártély-feketehalmi dűlő fölös vizeit vezeti le a Darvasszék—mártélyifőcsatornába [12].

465. Feketehalmi-düllő (Mártélyi). A határ ÉNy-i részében a Mártélyi úttól Mindszent határáig É felé húzódó dűlő', melyet Ny feló'l a Székhalom-dűlő, K felől pedig a Darvasszék-dülő határol. Lakossága 447. Ebből ref.: 378, r. k.: 66 [9].

466. Feketehalmi-düllő (Pusztai). A Puszta ÉK-i részén a Pusztaszéli út és Pusz- taszenttornya határa között a Hármashatár és Lacitelek által határolt dűlő. Lakossága: 126. Ebből ref.: 55, ev.: 7, r. k.: 64 [9],

467. Feketehalmi-lapos. A Mártély—Feketehalmi-dűlő mélyebb, régen vízjárta részeit nevezték így, ma káros vizeit a Feketehalmi-csatorna vezeti le (1. ott).

468. Fekete Sas. Vendéglő, szálló már az 1790-es években fennállt mint „Sas” vendéglő. Eleinte földszintes volt, majd emeletet húztak rá, s 1905-ben bontották le. [38/1V. 78. 347]. Helyén az új épületet 1905-ben kezdték építeni, s 1906-ban fejezték be. Építési költsége 380/m korona volt [59/344],

469. Fekszi-halom. Batida K-i részén emelkedő, emberi kéz alkotta, jelentéktelen halom [7, 38/1. 134],

470. Fölső-Kopáncs. A kopáncsi területnek a X. dűlőből ÉK felé, a Nagy-szigettel határos része.

471. Fölső-Libec-puszta. Az 1400-as évek elején elpusztult Libec (Libecegyháza) falu területe, mely a pusztulás után Újváros fajú tartozéka lett (1. ott is).

472. Fölső-telek. Régen a Kopáncsi-sík É felé eső része a Gyúló-értől és a Nagyszigettől D—DNy-ra. Nagyjából megfelel a mai Felső-Kopáncs területének.

473. Fenék. így nevezték régen a tavak sekélyebb részeit vagy azokat a sekély vízmedreket, melyekről apadások alkalmával a víz hamarabb „lement”, nem mocsa- rasodtak el, ezért régen jó legelők, kaszálók voltak (Pányi György. N. Kardos Imre, Kapocsi Mihály) [37/86], Ilyenek: Cigány-, „Fenék”, Genes-, Genes-, Gémes-, Halász-, Kerek-, Kis-, Kutya-, Nagy- és Ürmös-fenék. Összesen 11. Részletesen lásd külön-kü- lön.

474. * Fenék. Az 1789. évi úrbéri összeírás a Barci-rét és Gyűlő között említi. Több adatot nem sikerült találni. Vagy jelentéktelen vízjárta terület lehetett, vagy a többi ott elterült tavakat említi összefoglalóan Fenéknek.

475. * Feredőveszehely. Halfogásra szolgáló rekeszték lehetett a Katra-éren. 1396-ban említi Tembesi Miklósné ajándékozólevele [6/19. 38/11. 422].

476. Ferenc utca. Susán rendezetlen utcája, mely a Búvár és Vidra utca találkozásától É felé ívalakban vezet a Vásártérre, s ennek egy térszerű beugrásába torkollik, a Dáni utca pedig onnan indul ki. Régen a IV. tized, ma a VI. kerület utcája [13],

477. * Fertő (I). A rárósi Zöld-halomtól és a Bőve-halomtól É-ra, azok lábánál elterülő, hajdan mocsaras terület, nagy kiterjedésű lapály, mely tk. a Kék-tónak Ny felé, eső valamivel sekélyebb része. Vizét régen a Kenyere és a Téglás-ér vezette le. Ma nagyobb része a derekegyházi határban terül el. Régen kiváló legelő, kaszáló volt, ma területe víztelenítve van, főleg szántó. Jelenlegi fenékmagassága 79,0—79,5 m □.

478. * Fertő (II). A Kopáncsi-síktól K-re terült el mint mocsaras, nádas terület, melyet régen rendesen víz borított. Nyoma ma is megvan a kopáncsi IV—V. dűlőkben (Pócsy Jenő). Fenékmagassága ma 79 m körül van □ [6/19],

54