Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

401. Eletéri-csatorna. A Kis- és Nagy-Elet medrében és környékén összegyűlő káros belvizeket vezeti le a Kósdi-főcsatornába [12],

402. Elet-köz. A Farki-rétnek, a Kis- és Nagy Elet-ér közrefogta része, melynek térszíne 77,5—78,0 m □. A Tiszaszabályozás előtt vízjárta terület volt, áradások után jó halászóhely, kis vízálláskor jó kaszáló, legelő, most kiváló szántóterület.

403. Eleven-Tisza. A Tisza szabályozása után a Dög- vagy Holt-Tiszátó\ meg- különböztetetésül az „állandóan” folyó vizet nevezik így, főleg a parti birtokosok és halászok (Maczelka Gábor, Nagy Kardos Imre, Lénárt Sándor, Pányi György) L. még Elő Tisza alatt is.

404. Embörpiac. A Kossuth térnek az O-gimnázium és Ó-templom közti és előtti részén gyűltek össze az elszegődni akaró munkások, napszámosok, béresek, részesek stb. Itt folyt a politizálás, elszegődés, s itt hirdették ki még az 1900-as évek elején is előzetes dobolás után a hatósági hirdetményeket egy kétlépcsős, sárgára festett, hordozható állványról. Az „embörpiac”-nak volt gúnyos, sajnos találó neve: a „köpködő”.

405. Epröskert. A Jókai utca és Kútasi út közti nagyobb területet nevezték így, melyet régen eperfákkal ültették be. A város tulajdonát képezte, s egy része magas deszkakerítéssel volt körülvéve. Gazdasági telep volt, s ide telepítették át gyeptelepről a bitangistállót is. A Jókai utca kezdeti részének rendezése alkalmával az Epreskertet felszámolták, s lakóházak építésére felparcellázták (Varga Imre).

406. Erdők. A múlt századokban jóval több erdő volt a határban. A Tisza vízjárta, nagy kiterjedésű területein, valamint a vele összefüggésben volt nagy erek, mocsarak partjain több km-es erdős területek voltak, melyek főleg nyár- és fűzfákból álltak. Fontosabb régi erdők voltak: Barci-, Barth falu erdeje, Bodrogi-, Eresztevény-, Földvári-, Hódi-, Kalan gyűrűse. Káposztástemetői-, Kis-, Körtvélyesi-, Mártélyi-, Mélysár erdeje, Sebesfoki, Pap-, Zsoldos füzese. (1: Külön-külön részletesen [38/1 163], 1934-ben Vásárhelyen 161 ha erdőterület volt, ebből tölgyerdő 14, egyéb lomblevelű erdő 147 ha. Fenyőerdő nem volt. Az erdőkből állami 14, törvényhatósági 65, társulati 82 ha. 1934-ben összesen 800 m3 fát termeltek ki [29].

407. * Eresztő-telek. A Puszién mint Földvár tartozékát említi egy 1476-ból kelt oklevél [38/11. 474],

408. * Eresztvény-erdő. Régi oklevelek 1350 körül említik Hódmezőn (Ereztuen). Valószínűleg jelentéktelen erdő lehetett [Anjukori okmt. III. 365],

409. * Erzsébet. A várostól kb. 8 km-re az Erzsébeti út és a Cirják-ér közti magaslaton, a mai Erzsébettelken épült a középkori Szent Erzsébet-falu kis temploma, körülötte a község. 1890-es években még kilátszottak a földből a templom alapfalai. Ottani öreg gazdák szerint az 1880-as években még méternél is magasabbak voltak a falai, és sok tégla, márványtöredék volt a tövében. A templom alapmérete 10x6 m. A falak anyagát a telektulajdonosok és a szomszédok építkezési célokra elhordták. Valószínűleg még a tatárjárás idején pusztultak el, mert 1478-ban mint pusztát említik az oklevelek. Ásatások alkalmával sok pénz, ezüst- és bronzérmek kerültek felszínre, sírokat tártak fel, eszközöket, edényeket és igen sok vasszeg-maradványt találtak, ez utóbbiból arra lehet következtetni, hogy a templom és berendezése egyszerre és tűz által pusztult el [2/187, 14. 38/11. 323].

410. Érzsébét-düllő. Az Erzsébet út É oldalán a Cirják lankás partvidéke, mely a Diliinkától a Tanya-szélig terjed. Lakossága 699. Ebből ref.: 365, r. k.: 221 [9],

411. Erzsébet—Csomorkányi csatorna. Az erzsébeti és csomorkányi lapos részek káros vizeit szedi összes szállítja a Pusztaszéli-csatornába [12],

412. Érzsébét-ódal. Az Erzsébeti út É-i oldalán, azzal párhuzamosan haladó ma49