Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
gasabb, partosabb rész a Cirják-ér D-i partján. Hidroeolikus képződmény, főleg a volt széles medrű, bővizű Cirják-ér medréből. 81,5 m—82,0 m-ig □. 413. Érzsébét-puszta. A középkorban elpusztult Szent Erzsébet-falu és Csomor- kány-falu, majd város között elterült, sokáig lakatlan területet nevezték így, melyen a Cirják-ér (1. ott) medre vezetett keresztül [38/1. 10]. 414. Erzsébet-telek. Az a terület, melyen a középkori Szent Erzsébet-község épült. É felől a Cirják-ér, DK felől pedig a Sarkaly-ér fogta közre. A partos részei 81,5—82,5 m-ig, a lankás részek pedig 80,0—81,0 m-ig □ emelkednek. 415. Erzsébét-telek-düllő. Az Erzsébeti úttól D felé a Rác útig terjedő nyomási föld. Határolja Ny felől a Nyomás-szél, K felől Nyéki-telek, D felől pedig a Hatron- gyosi-út zárja le. A partos részeken gazdag XII. és XIII. századbeli lelőhelyeket tártak fel [2/187]._ Lakossága 405. Ebből ref.: 378, r. k.: 23 [9], 416. Érzsebét útszél. Erzsébet-dűlönek az Erzsébeti út mentén elterülő s a Tanyaszélhez közelebb eső részét nevezik így. Az út menti tanyák területén sok XII. és XIII. századbeli lelőhelyet találtak [2/187]. 417. Erzsébét-útszéli iskola. L: Külső-Erzsébeti iskola. 418. Erzsébeti-csatorna. A Lénárt II. csatornával együtt a Csomorkányi-lapos, valamint az erzsébeti mély területek vizeit vezeti a Pusztaszéli-csatornába [12]. 419. Erzsébeti út. Újvároson a Makói útból a körtöltés tövében ágazik ki a városházától 4 km távolságban, s K felé haladva a 21,6 km-nél hagyja el a határt, s a Sámsoni-majorhoz vezet. [11], Az út mentén levő partos részeken gazdag XII—XIII. századbeli lelőhelyeket tártak fel [2/187], 420. Esztérházy útca. Susánban a Klauzál utca első bal oldali hosszú, keskeny vakköze, mely a Búvár utca jobb oldali házainak telkéig ér le. Ez a kis köz is hajdan a Kistó-ér medréhez a kikötőkhöz vezetett le. A Búvár utca kiépülésével vakközzé vált. Városrendezés alkalmával fontos lenne a kinyitása, mert a Klauzál és Búvár utcák között hosszú távolságon csak a Konti utca képez összeköttetést. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület vakköze [13]. 421. * Ethey föld. Nana comes 1266. évi adománylevele említi, mint Solt melletti helyet. Ete, Ethe néven 1138-ban és 1408-ban szerepel [38/11. 64, 414], Közelebbi adatokat eddig nem sikerült találni. 422. Evangélikus templom. 1843-ban épült a mai Petőfi és Márton utcák sarkán. 1843. XI. 23-án vették használatba, s 1844. VI. 9-én szentelték fel. A templom építési költsége, a hívek ingyenes munkáján kívül 5384 rft-ba került. Az első orgonája 1843- ban készült 714Ft-ért. A templom előde az imaház, illetve iskolatemplom volt, 1803-ban épült vályogból, gaztetővel. 1817-ben leégett, újraépítették, de 1830-ban ennek is leégett a teteje [30/564, 38/V. 680]. 423. Ezüst útca. Jókai utcáról az Arany temetőig tartó vakon végződő utca. Nevét különösebb jelentőség nélkül a pár házzal Ny felé eső Arany utcával kapcsolatban kapta. A múlt században a III. tizedbe tartozott, ma az V. kerület utcája [13]. 424. * Égető utca. A mai Bocskai utca előző neve volt. Azt megelőzőleg Cigöllér swnak nevezték [13]. 425. Élő-Tisza. L. Eleven-Tisza. 426. Élővíz-csatorna. A Mártélyi-holtkanyar alsó végét az Élő-Tiszával összekötő csatorna, melyet már a feliszapolódott mederben ástak a holt kanyar alsó részén azért, hogy áradások alkalmával a holt kanyart friss vízzel töltsék fel, illetve árvíz után ezen a csatornán vezessék vissza a fölösleges vizet (Pányi György révész). 427. Érsek útca. Susánban a VII. kerületben a Klauzál utcát köti össze a Bálint utcával, ennek útján pedig a Kistópart utcával, illetve a Nagy állomással. Régen a IV. tized utcája volt és Villa utcának nevezték (1. ott) [13], 50
