Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

361. Digó-házak. A Francziszti és Halmi újvárosi téglagyárban volt két hosszú épület. Ezek sárba rakott, selejt téglából és cserépbó'l voltak építve. Részben csak 1, részben 2 helyiséges, nyári, ideiglenes munkáslakások voltak. Nevét onnan kapta, hogy az 1890-es években sok olasz munkás jött a telepre, s mint téglavetők dolgoztak. Részükre építették annak idején ezeket a munkásszállásokat. Az olaszok eltávozása után is ilyen célt szolgálnak. (Halmi János téglagyártulajdonos és Kerekes Gábor felügyelő közlése.)

362. * Dillinka-ér. Hajdan a mai hasonló nevű nyomási föld és környéke fölös vizeit vezette le a Kis-tóba. Nagy víz idején összefüggésben volt a Katra-, Sarkaly- és Cirják-erek vízterületével is. Mai fenékmagassága 79,0—80,0 m □ [6/33].

363. Dillinka-nyomás. Újvárostól K felé elterülő nyomási föld, melyet ÉNy felől a Csomorkänyi-, D felől az Erzsébeti út fog közre. Ny felől a Makói úttól kezdődik, K-en a Cirják- és Erzsébetoldal-dűlők határolják. ÉNy-i sarkában van a Diliinka temető. Repülőgépről nézve, alkalmas körülmények között, a földön már alig észrevehető Dillinka-ér erősen beszántott mederrészletei, távolabb a Cirják- és Katra-ér jól kiépített medervonulatai szépen láthatók. Partos részein, főleg a Elalmi téglagyár területén sok bronz, jazig, avar, germán település volt gazdag lelőhelyekkel [2/134. 174, 177. 38/1. 215].

364. Diliinka temető. A Dillinka-ér partján, a VIII. kér. Újváros K-i végénél 1841-ben jelölte ki az uradalom a ref. egyház kérésére az új temető helyét. De akkor, miután még messze esett a várostól — nem szívesen vették, s csak 1849-ben kezdtek rendszeresen ide temetkezni.

365. Dinnye-szög-halom. A Nádas-halomtól K-re már a földeáki határban a Szá- raz-ér és a vásárhelyi határ között emelkedő dünevonulatnak, a Dinnyeszög-hátnak a legkiemelkedőbb pontja h, 0 86m □ 82,5 m. Részben a Száraz-ér, részben a Szikáncsi-sík és a Batidai-ér medréből hidroeolikus úton keletkezett [7].

366. Dinnye-szög-hát. Földeáktól Ny felé a Száraz-ér elsekélyesedett partján emelkedő hátság, mely Ny felé a Nádas-halomban végződik, közepe táján a Dinnye- szög-halom emelkedik. Kiváló minőségű szántóterület, s éppen ezért az utóbbi évtizedekben nagyon leszántották. Keletkezése, mint a halomé. Átlagos magassága :79,0— 81,5 m. Repülőgépről jól kivehető a hátság és a Száraz-ér medrének elsekélyesedése, szinte eltűnése [7].

367. * Dió utca. A belvárosban a Rónay utcát nevezték így a múlt században (1. ott) [13],

368. * Disznó-ér. A Batidai-halom mellett a Répás-háton keresztül vezette vizét hajdan a Batidai-síkba. Medre sekély volt, ezért vize gyakran kiszáradt, ilyenkor medrét és környékét kaszálták. Vizes időkben mocsaras medrét kondák járták, s zsióka után túrták a medrét (Bodnár Bertalan, Pócsy Jenő) [6/32],

369. Disznóér-halom. A Tisza szabályozása előtt a Disznóér-hút jelentékenyebben kiemelkedő részét nevezték így, amelyet még nagyobb áradások sem leptek el. Szabályozás után az intenzív gazdálkodás következtében már erősen le van szántva. Hidroeolikus képződmény [7].

370. Disznóér-hát. A Disznó-ér medrével párhuzamosan hosszan elnyúló homok- kifúvást, valamint a Disznóér-halom lankás partját nevezték így. Ottani gazdák szerint régen sokkal magasabb volt, de már erősen leszántották. Jó szántóterület volt, ma is elsőrendű termőterület [7. 38/V. 704].

371. * Disznóér-sömlyék. Az ér medrének legmélyebb részeit nevezték így, ahol legtovább maradt meg a víz, sokszor még nyáron is vizenyős volt s benne főleg káka, sás, nád és zsióka termett. (Lázár Lajos, Pócsy Jenő).

46