Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

372. Dob utca. Szánban rendezetlen kis görbe utca, amely a Bajza utcái köti össze a Mátyás utcával. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája [13].

373. * Dobogó utca. Tabánban levő Dobozi utcát nevezték így a múlt században G- ott) [13].

374. Dobozi utca. Tabán E-i részén a Lévay és Pál utcák között rövid, rendezett kis utca, mely aJuhszéhe vezet. Régi neve Dobogó utca volt [13].

375. Dóci-átvágás. A Tisza 87. Körtvélyesi-átvágását nevezték így is (1. ott).

376. Dohány utca. Tabán É részén a Hattyas utcát köti össze a Sarkantyú utcával. Tabáni idős emberek szerint hajdan a pamukháti és kendertóháti dohánykertészek „lakták meg” a hozzájuk legközelebb eső belterületi részeket, így a Királyszék- és Hattyas-tótói elhódított területeket. Ezek emlékét őrzi ez az utcanév. (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor) [13].

377. Dóka. A Tisza és a belvízsabályozás után a kiszárított Dóka-tó medrét és Dóka-halom környékét nevezték „Dóká”-nak. Általában úgy mondják még ma is „kimögyünk Dókába!” Régen legelő, kaszáló volt, ma jó szántó, veteményes terület.

378. Dóka-halom. A Gyúló-ér É-i partvonulatának egyik jelentősebb kiemelkedése. Ma már az intenzív mezőgazdálkodás, földművelés következtében magasságából sokat vesztett. A szél és víz együttes munkája következtében keletkezett a Dóka-tó és a Gyúló-ér medréből [7].

379. Dóka-part. A Dóka-tó és Antalics-ér közti magasabb hátságnak a tó felőli, hajdan meredekebb partját nevezték így. Régen sokkal magasabb volt s még közepes áradások alkalmával is szárazon maradt, ma már nagyon le van szántva a volt Dóka-tó medrébe (Bagi Béla, Halmi József) [7].

380. * Dóka-tó. Kishomok Ny-i végétől kb. 1/2 km-re, a Kotasz-halomtól (1. ott) pedig DK-re terült el a kb. 200—250 m széles Dóka-tó, melynek vize régen csak ritkán száradt ki. Mai fenékmagassága 77,5 m körül van, víztelenítve jó szántóföld. Repülőgépről jól kivehető a Gyúló menti hátas-halmos vonulat, a Dóka-halom is, a két vízmeder között [6/17],

381. Domján-halom. Az orosházi vasút mentén, annak ÉNy-i oldalán, Vásárhelytől kb. 8 km-re, a Kis-tó medrének D-i oldalán emelkedik. O 93 m. AJ. cs. térkép XIX. 28. lapján „Domian halom” néven van feltüntetve. Hidroeolikus képződmény [7].

382. * Dónát-tornya. 1437 előtt Hód és Vásárhely tartozéka volt. Ma Dónát-pusz- ta, Szentestől K-re, és nem tartozik már a határhoz.

383. Dongó-rét. A Tisza lúdvári szakaszától Kishomokig terjedő mély területet nevezték így. Régen az áradások sűrűn borították el, szárazabb időben a partosabb részeit kaszálták. É felé a Sár-tóba, D felé a Büdös-tóba folytatódott. DK-i magasabb partja a Pörjés-hát (1. ott), mely igen jó kaszáló volt.

384. * Dormandi Mihály-telek. A pusztai Földvár tartozéka volt, Omlás-pusztával, Eresztőtelekkel és Hosszútelekkel együtt 1476-ban [38/11. 341].

385. Dózics-palota. L. Szürke-palota.

386. Dozics-tőtés. A Köldök-ér D-i részét elrekesztő töltés, amivel régen a Szárazér árvizeitől védték a várost és a határ D-i, mély fekvésű részét. Árvédelmi szempontból ma is használatban van.

387. Dög-Tisza. A Tisza szabályozása alkalmával az átvágások következtében keletkezett holt kanyarokat nevezték így. Ilyenek: a Mártélyi-, Körtvélyesi-, Atkái- és Nagyfai-Dög-Tiszák (1. ott).

388. Dögtér. Gyeptelep a város É részén a Kincses temető mögött a Szegvári út szélén. Itt dolgozták fel, illetve földelték el az állati hullákat. Itt volt a „bitangistálló” is (1. ott). Az állati hullák feldolgozása itt még kezdetleges volt. Az 1920-as években

47