Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
348. Deák barmakútja. Fecskésen volt csordakútaz 1774. évi uradalmi nagy térképen is fel van tüntetve [10]. 349. Deák Ferenc utca. A belváros szögben megtört utcája, mely a Lázár utcái a Petőfi utcával köti össze. Fontos és forgalmas, legrövidebb útvonal volt Turjánból Susán és Újváros felé. Ma a IV. kerület utcája, azelőtt a III. tizedbe tartozott. Neve Deák Ferencnek (1803—1876), a „haza bölcséinek emlékét őrzi. A múlt században Kardos utcának nevezték [13]. 350. Deák Ferenc útcai református elemi iskola. Mikor már az oldalkosári leányiskola épülete tanítás céljára alkalmatlanná vált, a ref. egyház megvette 1838-ban a mai Deák Ferenc utcában levő jegyzői lakást, s átalakították iskolává, ahová később fiúk is jártak. Az iskola még a mai napig is fennáll [8]. 351. Deák-halom. A Kistó-völgyben ma már jelentéktelen emelkedés. Környékbeliek közül már csak idősebbek említik Diják-halom néven. A Kistó medréből hidro- eolikus úton keletkezett, éles szemű homokhalom volt, ma már legnagyobb részét — mint kitűnő minőségű építkezési anyagot — elhordják [7], 352. Dedó. A Vásártéren 1820-ban klasszicista stílusban épült, volt Károlyi uradalmi présház nagy épületét a város megvette, s 1892-ben ott rendezték be az óvónőképző intézetet. Ezt nevezték tréfásan dedónak, és a növendékeket dedósoknak, akik részben bejárók, részben (a vidékiek) bentlakók voltak [8], 353. * Depozitorium. Az uradalom kocsmája volt, s az 1780-as években a belterületen levő 9 kocsma között sorolták fel. A pontos helyét eddig nem tudtam megállapítani, mert később az 1890-es, 1900-as évek elején a kocsmákat, italméréseket általában depónak nevezték. 354. Derekégyházi út. A Szentesi útból ágazik ki a körtöltésen kívül a 4. kilométer oszlopon túl K felé, s kb. 1 km után derékszögben É-ra fordul, s a 13 km után a derekegyházai határba vezet [11]. 355. Döt-halom. A Solti nyomáson a Kenyere-ér ÉK-i partján az Iklód-ér torkolatához közel fekszik. Szeremlei szerint mesterséges halom [38/1. 132], Az 1894-ben helyesbített 20. XXIII. számú, továbbá az 1894. évi s 1924. és 1940-ben helyesbített 5464 sz. és a 1928-ban helyesbített „ideiglenes” kiadású 5464 sz. katonai térképen a Solti nyomáson a Tisza út és Régi-Szegedi út között a Kender-tó tói D-re a Tisza felől számított 5. dűlő út közepe táján van Döt-halom magassági jel nélkül kiírva. Az első kiadású 75 000-es, valamint az első kiadású 1:25 000-es 5464/2 sz. lapon ez a terület Kotasz-halom néven van jelölve (80 m). Az ármentesítő térképen ezen a helyen szintén 80,0—80,5 m-es szintvonallal bezárt emelkedés van, de név nélkül [7], 356. Dékány-halom. A Hód-tó K-i partján annak DNy felé hajlásánál, a Szöllő-ér torkolatánál a Kopáncsi-sík DK-i részén emelkedik a Hódtavi-csatorna törésénél. A belvízszabályozás alkalmával az 1880-as években nagy részét töltésnek hordták el [38/1. 132], s azóta inkább Vóigott-halomwák nevezik. Régen Szöllőéri-halom néven is emlegették, de az ármentesítésnél dolgozó (főleg) szegedi kubikosok, Ásott-halomnak. is mondták (1. ott is). Magassága 84 m O, 81,5 □ [7]. 357. Dél utca. Az V. kerület rövid kis utcája, mely régen Lakhatot kötötte össze Csúcs városrésszel. Ma Szent István és Szent László utcák között képez átjárót. Századforduló előtt a III. tizedbe tartozott. Előző neve Dér utca volt [13]. 358. * Délibáb utca (I). A múlt században a mai Petőfi utcát nevezték így [13], 359. Délibáb utca(II). Újváros DK-i részén annak legutolsó utcája, majd házsora. A Makói országút tói a Széchenyi utca keresztezéséig, innen pedig a Sarkalyi utcáig mint házsor szerepel a körtöltés beugrása miatt. Régen az V. tized, ma a VIII. kerület utcája [13], 360. * Dér utca. A mai Dél utcát nevezték így a múlt században [13], 45
