Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

131. Battancs-csatorna. A kopáncsi I. és II. dűlőknek a Hód-tó kiszárított medréhez közel eső 77,0—77,5 m-es mély részein összegyűlő belvizeket vezeti le a Hód- tavi-csatornába [12].

132. Batthyány útca. Az Andrássy utcát köti össze az Oldalkosár utcával. A múlt században ezen az úton nagy forgalom volt, mert Oldalkosárból ezen a vonalon mentek ki a Nagy-, Kis- és Új utca városrészek felé. Azelőtt a III. tized, ma a IV. kerület csendes kis utcája lett. Neve gr. Batthyány Lajosra (1806—1849), az 1848-i első független és felelős magyar minisztérium elnökére emlékeztet, akit 1849- X. 6-án Haynau agyonlövetett. [13],

133. Bácskai-rész. Újvároson (VIII. kér.) a Széchenyi térnek a Síp utca felé megkeskenyedő részét nevezték így az 1880-as években [1. Czégényi-féle térkép 1888-ból], de régebben így nevezték Újvárosnak azt a Ny-i részét is, mely a nazarénus malomtól D felé terül el a Kiserdő-sorral bezárólag.

134. Bábicki-gödrök. Az Arany temető mögött a Rárósi és Kútasi út között középtájon, az unitárius és hívő temető végében levő nagy gödrök, melyekben, főleg vizes időkben, gyakran víz áll. A 25 000- és katonai térkép 5465/1 lapján is gondosan ki van rajzolva. A gödrök úgy keletkeztek, hogy ottani kitűnő agyagterületekről a gölöncsérek évszázadok óta termelik ki a mesterségükhöz szükséges agyagot, de a lakosság is, főleg régen a kemencekészítéshez is innen termelte ki a „sárnak valót” rendszertelenül. A kitermelt agyagért a városnak fizetni kellett, s hogy a város biztosítsa jövedelmét, a területet bizonyos összegért bérbeadta meghatározott időre. Ezt a területet még a múlt századból a kutyanyaki Bábicki család „árendálta”, s innen maradt rajta a nve. Itt volt régen a város vágóhelye, a Vajda utcából ide telepítették ki, miután az uradalomtól megvásárolta a mészárszék jogot. Akkor a gödröknek azt a részét rendezték, téglaburkolattal látták el, s a vér, szennyvíz is már téglaburkolatos medencében gyűlt össze, ahonnan lajtokkal hordták ki. [20/81]. Ez a terület megközelíthető a Kutyanyakból vagy a Kútasi útról az Aranytemető végénél húzódó dűlő- útból az unitárius és hívő temető közti akácos úton. A kibányászott terület nagysága ma több mint 60 hold. (Varga Imre). A régi vágóhíd helyén ma is megvan egy mély „csordakút”, de már nem használják, a kútgém még áll, de a kútostor és a veder hiányzik, a kút vize poshadt. Száraz időben a területet legelőnek is használják.

135. Bálint útca. Susán nagy forgalmú, de rendezetlen utcája, mely a Kistópart utcából indul ki ÉK felé, s a Berkenye utcába folytatódik. így ez a legrövidebb ösz- szeköttetés a Klauzál utca templom körüli része és a Nagyállomás közt. Régen az V. tizedbe tartozott, ma a VII. kerület utcája [13],

136. Bánfi baromkútja. Újváros-puszta É-i részén a Mágocs-ér medrében ásott itatókút volt az 1770-es években.

137. Bánfi-halom. A Mártély-feketehalmi-dűlőben, annak DNy-i részén a Kutya-fenéktől és Kendertó-háttól K-re emelkedő szabályos kerek halom. A © 87 m, □ 86,5 m [7].

138. Bánfi útca. Tarján rövid, megtört irányú kis utcája, mely a Pál utcát a Hattyas utcával köti össze és innen a Sarkantyú utcáig tart. A századforduló idején kezdett kialakulni és jobban betelepülni ez a terület. Régi neve Bánom utca volt (1. ott). Régen a II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület utcája [13].

139. * Bánom utca. A múlt században Tabán ÉNy-i szélének utolsó, rendezetlen, zegzugos utcája volt. Idős tabáni emberek szerint ezt a gúnynevet azért adták az utcának, mert főleg télen az erős, hideg É-i, ÉNy-i szelek szabadon jártak, és bánták, akik itt építkeztek. (Tűhegyi Sándor). Később Bánffy utcának nevezték el [13],

140. Bárány útca. Az 1. kerület rendezetlen kis utcája, mely a Mihály és Damjanich utcát köti össze [13].

26