Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
141. Bárd utca. Susún rendezetlen görbe kis utcája, mely a Klauzál utcából a ref. templom előtt indul ki ÉK felé, s egy rövid névtelen utcába vezet, melynek két végéből egymással párhuzamosan halad a Fűz és Rekettye utca a Simonyi utcába. Régen a IV. tizedbe tartozott, most a VI. kerület utcája [13], 142. Báthory utca. Csúcs városrész széles, rendezett, de mély fekvésű utcája, amely a hajdani Csúcs-tó közepén a Szentesi utcát a Rákóczi utcával köti össze a Pál utca folytatásaként. Előbb a III. tized, ma V. kerület utcája. A múlt században Gyékény utca volt a találó neve. (1. ott). Az új neve Báthory István (1533—1586) erdélyi vajda, fejedelem, majd lengyel király emlékét őrzi [13], 143. Belső-Érzsébét. A határ feldűlőzése előtt a mai Erzsébet-oldal város felőli részét nevezték így kb. a 12 km-ig. Ezt az elnevezést ma is használják. 144. Belső-Érzsébéti-düllő. Az Erzsébeti-dűlő város felőli része addig, ahol egy út vezet a Cirják-dűlöbe (12 km). Előtte van valamivel a Belső-Erzsébeti iskola. Részletesen leírva az Erzsébet-dűlő alatt. Lakossága: 411, ebből ref.: 233, rk.: 178 [9], 145. Belső-Erzsébeti iskola. Erzsébeti úton a 12 km oszlop előtt, a Cirják-dűlöbe vezető út sarkánál épült állami elemi iskola 1 tanítóval és 1 tanteremmel [8]. 146. Belső-Papere. Az Innenső-Papere D-i részét kb. a Tolna utca vonalától a Kanális (1. ott) vizének a Paperei-csatornába ömlésétől a Régi-Szegedi vagy Tarján- végi útig terjedő részét nevezik így. A hajdani Papere mai 78,0 m-es szintjéből 80,0—80,5 m-ig szelíden emelkedő, hullámos terület, mely a századforduló idején nagyon szépen gondozott gyümölcsös és konyhakerti terület volt, azelőtt pedig az uradalom nagy kiterjedésű szőlőjének volt egy része. (1. ott) 147. Belső-Szőrhát. Szőrhát-dűlóbek a Szőrhát-iskolátói DNy-ra levő, városi felőli részét nevezik így, mely a Rárósi útig terjed. 148. Belső Új utcai református leányiskola. „Kis újutcai” iskolának, is nevezték ezt a leányok részére 1853-ban a ref. egyház által épített iskolát, mely a Kállay utca és az első É felé vezető zsákutca sarkán áll ma is. Később az épület egy részét az egyház postahivatal céljára bérbeadta. Ezt nevezik még ma is „kispostának" [8]. 149. Belső Új utcai református fiúiskola. „Újtemplomi” iskolának is nevezték. Az iskola telkét a ref. egyház az Új-templom felépítése után vásárolta meg 1808-ban 50 Ft-ért, 1817-ben építettek fel egy tantermet és tanítói lakást, 1821-ben már bővítették egy tanteremmel és tanítói szobával. 1850-ben ismét bővítették az iskolát és a telkét is. Ez az iskola ma a belterület rendezése következtében a VII. kerület Bocskai utca 7. sz. alatti telken áll. (L. még Bocskai utcai iskola) [8], 150. Belső-Verébház. Régi uradalmi épület, melyet annak idején a város a többi uradalmi épülettel együtt vásárolt meg a Károlyi családtól. Ma a város tulajdonát képező 189 kát. holdnyi területen áll a Szentesi úí-ból kiágazó, megtörve É felé vezető út mellett a Kenyerén túl. Az épület 1 szoba, konyha, kamra és istálló részből áll egy fedél alatt. A terület nagy része legelő volt, s a város borjú nevelőnek és legelőnek használta. Később a város lovainak egy részét is itt tartották (Varga Imre). 151. Bem utca. Tarján kisebb utcája, mely a Zrínyi utcával párhuzamosan a Királyszék utcát köti össze a Malom utcával, annak a kiszélesedett kezdetén, ahol a múlt században nagy száraz, előzőleg nagy „szuszi” malom volt. Régen az I. tized, ma a II. kerület utcája. Előző neve Veréb utca volt (1. ott). Újabb neve Bem József (1794—1852) lengyel származású szabadságharcos tábornok emlékét őrzi [13], 152. Benőfy utca. A régi Láger városrészben a Csiga utca vakon végződő, rendezetlen kis utcája, mely a Csiga utcával s annak egy másik zegzúgos kutyaszorítójával tipikus vízparti település képét mutatja (Kistó-ér). Hajdan a IV. tized, ma a VI. kerület vakköze. Előző neve: Üszög utca volt [13]. 27
