Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

34. Aradi-út. A határ legkeletibb útja, mely Orosházáról Szöllős felé ÉK—DNy irányban csaknem 6 km hosszan vezet át a határon [11],

35. * Ó-arany-temető. 1796-ban a Vásárállás É-i részén az Epreskert és a Rakodó között 14,5 hold területet jelölt ki az uradalom a ref. és rk. egyházak részére temetkezési célra. A két temető el volt választva ugyan, de a két egyház közösen tartotta a csőszt. 1827-ben zárták be, s helyette a még 1805-ben kijelölt Új-arany temetőt vették használatba.

36. Új-arany temető. 1805-ben jelölte ki az uradalom. 1823-ban már bővítették is. Ma az Új-arany temető hossza 700 m, szélessége átlag 450 m, területe 3150 m2.

Ebből a református temető evangélikus temető görögkeleti temető katolikus temető

450X210 m = 945 ha 450X 30 m= 135 ha 450X 30 m—135 ha 450X430= 1935 ha

A református temetőrészt 1962-ben, 157 évi használat után lezárták.

37. Aranytemető-düllő. A város belterületét körülvevő Nyomási-földek. ÉK-i része. Határolja É felől a. Körtöltés, illetve a Kenyere-ér medre Ny—ÉNy felől a Fürke- halom, K-DK felé a Serház-oldalliú határos, D felől pedig az Arany temető zárja le. Öt dűlőúttal hat dűlőre van osztva [9],

38. Aranyad-csatorna. Az Aranyad-ér medrében ásták ki kb. az Orosháza—mezőhegyest út keresztezéséig a meder eredeti vonulatában. Innen Medgyesbodzásig húzódik a csatorna, s Csanádapáca, Pusztaföldvár határából is összegyűjti a fölös vizeket és a Szárazéri-csatornába vezeti [12].

39. Aranyad-düllő. Pusztán a Ficsér-lénia É-i oldalán a Pusztaszéli és Sámson- orosházi út között húzódik a Kardoskút- és Cinkus-dűlők között. Lakossága: 306, (ebből ref: 84, rk: 80, evang: 129, egyéb: 13) [9].

40. * Aranyad-ér. Szabályosan kiképzett széles és mély medre K—Ny irányban húzódik Békésből a vásárhelyi határba a Halablaki- és Nagytatársánci-dűlő határán. A Pecércés-halom v. domb előtt 2 ágra oszlik, de a Kardoskúti iskola előtt újból egyesül. Innen D felé haladva a Pusztán át a Száraz-érbe vezet. Medre ma is helyenként 40—60 m széles és 2 m-nél is mélyebb.

41. Aranyad-halom. Pusztán az Aranyadhalmi- és Barackos-dűlő határán, az Aranyad-ér partján a Búcsú-halomtól K felé emelkedik. 92 m a O • Még ma is jól kiemelkedő halom, bár rendszeresen szántják. Az Aranyad-ér medréből hidroeolikus úton keletkezett. [7],

42. Aranyadhaími-düllő. A határ legkeletibb részén a Tótkomlósi úttól ÉK felé terül el a Kápolnai és Nagyhatársánci-dűlők között. A Tótkomlósi-út mellett a dűlő közepén van az Aranyadhalmi iskola, az Aradi út mellett pedig a Tatársánci iskola (L. ott). A dűlő közepe táján húzódik az Aranyad-ér medre, a dűlő határán pedig az Aranyad-halom emelkedik. Lakosság száma 293, ebből ref: 85, ev: 127, rk: 73, egyéb: 8. [9],

43. Aranyadhalmi iskola. A Pusztán az Orosháza—tótkomlósi út mentén a 6. kilométer oszlopnál épült 1 tanítós, 1 tantermes állami elemi iskola [8].

44. Aranyad-köz. Az Aranyad-ér és a Pecércés-domb közrefogta területet nevezik így, mely hajdan, mikor még az ér élővíz volt, szigetként emelkedett ki.

45. Aranyad-part. Az Aranyad-érmk helyenkint szelíden emelkedő lankás mederrészeit nevezték így régen, főleg a mai Kardoskút vasúti megállóhelytől Ny—DNy-ra eső, valamint a Száraz-éri torkolata előtti elsekélyesedett részeket [7].

46. Aranyad-sziget. L. Aranyad-köz.

18