Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

47. Aranyág. A Kis-tö DK-i partjától a Csomorkányi útig terjedő részt nevezik így, amelyből hajdan ezen a részen a Kistó-ér szakadt ki. Területén több, a tó medréből kifújt, kisodort homokhalom volt. Régóta kertművelésre használják ezt a területet. A múlt századokban a J. cs. kori térkép szerint itt összefüggő szőlős terület volt. (XIX. 28). A homokhalmok legnagyobb részét építkezési célokra az 1800-as évektől kezdve elhordták. Nevét a környékbeli idős emberek szerint arról kapta, hogy a Kis-tó és a Kistó-ér — amíg élővize volt — kiváló halászóhely, amint később kiszáradt, elsőrendű, főleg konyhakerti növényeket termő terület volt, tehát „aranyat érő” volt (Kerekes Gábor, Jó Ferenc). Partos részein az őskortól kezdve megtalálták a Tiszai kultúra, ajazig és avar stb. emlékek igen gazdag lelőhelyeit [2/1C9, 135, 177.38)1.139, 436],

48. Aranyág-düllő. Az Aranyág főleg kertművelésre fogott részét később szintén dűlővé alakították ki. Lakóinak száma: 275, ebből ref: 135, rk: 82, egyéb: 8, [9].

49. Arany útca. A Jókai utcáról az Arany temető református részébe vezető, rövid kis utca. Régen a III. tizedbe, ma az V. kerületbe tartozik. Nevét az Arany temetőtől (1. ott) kapta, de sokan úgy magyarázzák s igen találóan, hogy sok „aranyszívű”, jó embert kísértek ki ezen a kis utcán utolsó útjára. (Bodnár Bertalan, Kalmár Zsigmond, Tűhegyi Sándor), [13].

50. Atka. Az 1408-i adománylevél, melyet Solti Dávid kapott, említi már Athka néven [38/1. 100], de régi okmányok Zathkának is írják. Az 1789. évi úrbéri összeírás említi a Tisza atkai kanyarulatát, mint füzesekkel körülvett jó halászóhelyet, [6/15].

51. Atka-sziget ~Atkai-nagysziget. A Tisza 88. sz. átvágása következtében keletkezett az atkai kanyar és az ásott Tisza által közrefogva. Ma kiváló ármentesített termőterület, hajdan rét, legelő, ha a víz elborította, jó halászóhely.

52. Atkai-átvágás. A Tisza szabályozása alkalmával 1863-ban kezdték meg az atkai nagy kanyar 88. sz. átvágását. Bővítették 1873—74, 76, 81, 83—84, 86 és 1890- ben, ez évi munkálatok alkalmával mederáttöltéssel a kanyar hullámterét végleg rendezték. Nevezik még Lúdvári-átvágásnak is. Az ásott meder hossza kb. 1700 m, a kanyar 8050 m, [42, 52, 54, 58],

53. Atkai-dögtőtés. A 88. sz. átvágás következtében az atkai holtkanyar É—Ny—D-i szélén húzódó töltésrészt nevezik így, mely az árvédelem szempontjából jelentőségét elvesztette.

54. * Atkai-sziget. A Tisza atkai kanyarulatában, annak az ÉNy-i sarkában volt egy kb. 1/2 km hosszú és 20—30 m széles, zátonyos, fűzbokrokkal benőtt sziget. A 88-as átvágás elkészülte után a holtkanyar eliszaposodása következtében sziget- jellege megszűnt, (Lénárt Sándor).

55. Atkai út. A Régi-Szegedi utat nevezték így is. (L. ott.).

56. Avar-gyűrű. Lásd Tatár-sánc alatt.

57. * Ábrány. A középkorban elpusztult község. Az 1446. évi oklevél mint Hód és Vásárhely tartozékát említi. Pontos helyét eddig nem ismerjük. Talán a város mai belterületén a Szarvas-vendéglő környékén lehetett, ott régi temető és község maradványait találták, [14. 38/11. 130],

58. Ádám útca. Belső-Tabán rendezetlen, görbe utcája a Fecske és Szerencse utca között. Régen az I. tized, ma a III. kerület utcája. [13],

59. Ág útca. Susánban az Érsek utcából indul ki, s a Klauzál utcába vezet. Rendezetlen kis utca egy vakközzel. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája. A múlt században az Érsek utcával együtt Villa utcának nevezték alakjuk miatt találóan. [13].

60. Ágoston-halom. A lelei határban a Batidai-sík K-i partján emelkedő hidroeo19