Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
megyei tisztviselő. Szőnyi Benjamin, híres vásárhelyi ref. lelkész jó barátja, külföldi egyetemeken is tanult. A ref. egyháznak 1771-ben 100 Ft-os alapítványt tett [13., 26/11. 198,206., 38/V. 1157], 1928. Török Pétör köze. A régi Tarjáni Nagy utca (ma Zrínyi utca) bal felőli, első vakköze. Nevét Török Péter gazdag földbirtokostól kapta, akinek itt volt az ősi családi háza és nagy portája már az 1700-as években is. ((Török Péter 1927. évi közlése szerint a hatodik generáció volt, aki ott született) [13., 20/326]. 1929. * Török-sutu. Turjánban, Királyszékben volt még a múlt században is jól működő, forgalmas olajütő a „királyszéki” Török család birtokában. 1930. Tuhutum utca. Újvároson a Széchenyi tér Ny-i oldalán indul ki a Nádor utca folytatásaként, s a végén meredeken lejt a Hód-tó medrében húzódó Kiserdő sorba (L. ott). A Tuhutum utca végén a terep szintje 81,5 m, a Kiserdő sor járda szintje 78,0—78,5, s így rövid távolságon 3 m-es lejtése van. A Tuhutum utca magas végéről nagyon szép kilátás nyílik a „Tó” medrére és annak partos részére egészen Tarjánvéglg. Ma a VIII. kerületbe tartozik, azelőtt az V. tized utcája volt [13]. 1931. Túlsó-Papere. A Pap-ere Ny-i magas partja. Az 1700-as években szőlővel telepítették (L. Paperei-régi-szöllők). A 79,5—80,5 m-es felszíne Ny felé a Páléba (1. ott) folytatódik □. 1932. * Tuba-főd /-v/ Turda-főd. Nana comes 1266. évi adománylevele említi Egenpha földdel és a Wartauval együtt. Tuba (Turda) megfelel a későbbi Tordapusztá- nak [38/11. 232], ami pedig azonos lehet a mai Torda-laposával [6/28]. 1933. Tűfarok L. Tófarok. 1934. * Tűfarki-fok. A Tűfarki-rét vagy Tófarok fölös vizét vezette le hajdan. Ma már medrét alig lehet felismerni, annyira feliszapolódott és beszántották. Kanyargós medermaradványait Pányi idős révész mutatta meg a Báréiban, s mondta, hogy a múlt században még medre széles, helyenként mély, és vize bőséges volt. A torkolati részét már „elhabolta” a Tisza. 1935. Tűfarki-rét. A Tófarok (I.) partosabb részeit nevezték így, mely régen jó legelő, kaszáló volt, s melyet csak a magasabb ár ’’vett” el. (Pányi György, Lénárt Sándor). 1936. * Tűfarki-semlyék. A Tűfarki-rét mélyebb részét, melyen áradások után legtovább állt a víz, nevezték így még a Tisza szabályozása előtt. Ma már nem lehet felismerni, hogy hol volt, mert a szabályozás után az iszaplerakódás, valamint a földművelés elegyengette a Tűfarok felszínét. (Pányi György és Lénárt Sándor). 1937. Tűhögyi-járás. A Barackos-dűlő egy részét a Hatablakon innen nevezik így [38/1. 28], 1938. * Tűhögyi-malom. Susánban a mai Császtvai-kút helyén és környékén épült, s a vidék egyik legnagyobb szárazmalma volt. Általában Tűhögyi Margit malma néven emlegették [19/15]. 1939. Tükör utca. Külső-Tabánban a Jámbor utcát köti össze a Borz utcával, keresztezve a János, Balassa és Damjanich utcákat, s a körtöltésre vezet. Rendezett, széles utca, a Hattyas-tó kiszárított 78,5—79,0 m-es medrében. Régen az I. tized, ma a III. kerület utcája [13]. 1940. Űj sor. Ä Vásártér (Szabadság tér) régen, még az 1750-es években is sokkal nagyobb volt, s a mai Károlyi, Szent István utca helye is mint üres területek hozzátartoztak egészen a Csúcs-tó partjáig. (Jó Ferenc). A Lakhat kijelölése (1. ott) és betelepítése után a már meglevő zsidó kocsma vonalát vették figyelembe, s kapta a tér Ny felől a ma is meglevő vonalát. E felől pedig egészen az O-Arany temetőig ért a „vásárállás”. Az 1860-as években a mai Jókai utcával párhuzamosan két házsornak megfelelő területet mértek ki az 1827-ben bezárt Ó-Arany temető területéből, melynek 200
