Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
DK-i sarkán már állott egy nagyobb uradalmi épület (ma Maczelka-ház). Ez az ún. „Új sor” zárta le a vásárállást É felől. Aránylag lassan települt be. A vásártér rendezésével az 1800-as évek végével mint Szabadság tér szerepel, de a Vásárállás régi elnevezés is sokáig maradt a nép nyelvén. (Halmi János, Herczegh István, Kiss Lajos). Ma már az Új sor zárt település, és a Vásárállás Szabadság tér néven szerepel [13], 1941. Új-templom. A református egyház második templomának építését 1792-ben kezdték meg. Tervezték és kivitelezték Fischer Boldizsár és fia, Ágoston, kecskeméti építészek. Terveik szerint a készítendő, román stílusú monumentális templom hossza 46 m, szélessége 20 m. Magasan boltozott, hátsó vége kerek, elöl magas toronnyal, két oldalon 4 nagyméretű ablakkal, a lábazata kívül terméskővel burkolva. Belül két végén kétemeletes karzattal [39/1. 245—250]. 1796-ban az istentiszteletet már az épülő templomban tartották, bár sem szószék, sem padok nem voltak, sőt még meszelve sem volt. Ünnepélyes felszentelése 1799. évi május hó 19-én volt, amikor is 32 debreceni papnövendék énekelt. Az építés költsége a toronyórán és a körjárón kívül 45 000 Ft volt, nem számolva a sok fölajánlást (102 db szarvasmarha, 2 db ló, 111 db juh, 103 köböl búza stb.), önkéntes munkát, fuvart, amivel a hívek járultak az építéshez. Első papja Bereczk Péter volt, aki első prédikációit az épülő templomban a hagyomány szerint malteros ládáról tartotta, s aki 1811. évi pünkösd első napján prédikáció közben a szószéken halt meg. A templom eredeti zsindelyfedelét 1824-ben cseréppel cserélték fel, s ennek köszönhető, hogy az 1829. évi május hónapban a város nagy részét elpusztító tűzvésztől az Új-templom megmenekült. A torony bádogtetejét 1850-ben újították fel, s 1887-ben vörösréz lemezzel borították be. A 20 regiszteres s még ma is jó orgonáját 1838—1840-ig részben önkéntes adományokból Kovács István szegedi zongora és orgonakészítő építette 11 000 Ft-ért. A templom belsejét 1897-ben restaurálták 18 000K költséggel. Az úrasztalt és térítőjét Nagy András és felesége ajándékozták. Az értékes egyházi edények 1789-ből valók. A toronyban 4 harangja volt: 1. az első nagyharangot, mely 1262 fontos, 1799-ben öntötték. 2. A kisharangot 522 forintért öntötték az 1800-as évek elején. 3. A középső harangot 1805-ben készítették Pesten. 4. A későbbi nagyharang 2640 font súlyú és 1805- ben öntötték. Igen fontos intézkedése volt az egyháznak, hogy a toronyba órát készíttettek, s a templom-fennállástól az 1900-as évek elején is még az órákat és negyedórákat (fertályokat) messzehallható kürtszóval is jelezték a körjáró 4 oldaláról, hogy a városszéleken, sőt a környékbeli földeken is tájékozódhassanak az emberek. Azonkívül a múlt századokban, a századfordulóig tűzjelző szolgálatot is tartottak a toronyban, s éppen ezért építették a masszív körjárót [28/11. 565, 38/V. 623, 39/11. 223, 40/11], 1942. Új-templomi központi iskola. A Bocskai utcai elemi iskolát nevezték így az 1870-es években. L. ott [63/43]. 1943. Új-Tisza (I.) ~ Kis-Tisza. L. Ásott-Tisza. 1944. Új-Tisza (II.). A Tisza szabályozása alkalmával a nagyfai 89. sz. átvágást nevezték így még sokáig, főleg a környékbeliek és a halászok. (Pányi György). 1945. Új útca (I.). A mai Kállay utcát nevezték így régen. Az Alföld-fiumei vasútvonal kiépítése után Vasút utca nevet kapta. (L. ott). 1946. Új útca (II.). Hajdan „tized” volt, a mai Klauzál, Kállay, Nap (Szeremlei) utcák környéke. Régi utcáinak neve: Új utca (Kállay), Susáni Nagy utca (Klauzál), Hosszú Pince utca (Nap), Csáki Mihály utcája, Jenei János utcája, Márton Mihály utcája, Nagy töltés utca, Kaszap Pétör belső malma utcája, Sercsapszék utca stb. Az egyes utcaneveket lásd a megfelelő címszók alatt [13., 38/11. 452, III. 272]. 1947. Új útca (III.). A múlt században a Susáni Nagy utca (ma Klauzál utca) végső részét nevezték így, a Körte utca kiágazásánál keletkezett háromszög alakú, 201
