Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
előbbit megkerülve a mai Bocskai utca elején ömlött a Hód-tóba. (Halmi János a mai Újvilág utca, akkor Topa sor egyik házában született 1848-ban, s kisgyermek korában a Topa-ér vizében is fürödtek testvérével, Halmi Józseffel). A mai Majsai-ház elődje előtt vezetett át a Topa-éren egy erős, nagy fahíd, a Topa-ér hídja. (L. ott). A Csúcs- és Hattyas-tó vizének lecsapolása után a Topa-ér elvesztette jelentőségét, mert a Kistó-ér- ben is megszűnt az „élő” víz folyása, így a vizük elapadt, a medrüket töltögették, s a hidat is elbontották, de még az 1860-as években is az Űj-templom melletti második papiak előtt egy nagy kopolya volt az ér helyén, melyen a kocsik csak nehezen tudtak átmenni, sőt ha nagyobb eső esett, itt nem is lehetett közlekedni. Ez a rész a Topa-ér helyén volt (Jó Ferenc, Halmi Jámos). Régi feljegyzések szerint a Topa-ér vize 1750- átmenni, sőt ha nagyobb eső esett, itt nem is lehetett közlekedni. Ez a rész a Topa-ér helyén volt (Jó Ferenc, Halmi János). Régi feljegyzések szerint a Topa-ér vize 1750- ben még folyt rendszeresen. Jóval később, midőn a medrét a mai Szarvas előtt áttöl- tötték, s Csúcs-tó tói elzárták, állóvízzé lett. Vizét esetenként nagyobb víz idején a Kistó-érböl kapta, mikor ettől is elgátolták, állóvízzé lett, s külön néven ezután Kispiaci-tónak nevezték. Régi írások és hagyományok szerint Nepomuki Szt. János szobrát a Topa-ér partjára „élő víz” mellé állították fel az 1700-as évek elején a katolikusok. A későbbi írások már a Kispiaci-tó partján említik, miután a Topa-ér állóvízzé lett. A tó feltöltögetésével a szobor is „szárazra” került, s ma (1933) a Kálvin tér közepén emeletes házak között, de ugyanazon a helyen áll, ahova két évszázaddal ezelőtt a vásárhelyi katolikusok állították. (L. Fafejű Szt. János.) (Halmi János, Jó Ferenc) [6/12, 38/1. 80]. 1902. * Topa-ér hídja. Hajdan a mai Andrásy utca helyén, a mai Majsai-ház előtt hídon vezetett át kocsi- és gyalogút a Topa-éren. Erős, széles híd volt, vastag gerendákból összeácsolva. Olyan széles volt, hogy két kocsi is elfért egymás mellett. Két oldalán erős korláttal volt ellátva a gyalogosok részére. A város gondoztatta a hidat. (Halmi András, Jó Ferenc). 1903. * Topa-torok. A Topa-ér hajdan a Kispiacró\ a mostani Majsai-házaX megkerülve a Bocskai utca kezdeti részén a mai Bagi Sándor-féle asztalosüzem mellett ömlött a Cigöllérbe. A torkolata széles, tölcsérszerű, meredek falú, mély vizű volt. A DK-i szelek okozta hullámverések állandóan szaggatták a partját. Jó kikötőhely volt, de nagy víz idején és áradások alkalmával erősen örvényes volt a vize, s a fürdő- zők közül sokan bele is fulladtak [38/1. 42], A Topa-ér végső, torkolati részét csak 1880-ban töltötték fel teljesen, amikor a körtöltést készítették. (Jó Ferenc cigöllérsori idős gazda és Halmi József közlése. Az utóbbit kisgyermek korában fürdés közben szintén elkapta az örvény, és a tutaj alá sodorta, s csak a parton levő emberek mentették meg a biztos vízbe fulladástól). 1904. * Torda-ér. A Pap-erét kötötte össze a Kenyerével a Torda-lapos közepén, s annak fölös vizét vezette le régen. Ma a Körtvélyesi út a kiszáradt, feltöltött medrén vezet át [6/43], 1905. Torda-lapos. A Kenyere-hát és Pap-ere között elterülő mélyebb rész, hajdan vizes, mocsaras rét volt. Közepe táján vezetett a Torda-ér medre. A tatárjárás korában puszta volt. 1906. * Torda-puszta. Tatárjárás után Vásárhely és Csomorkány városokhoz 43 falu és 10 puszta tartozott. A puszták közt említik Tordát is. Helye valószínűleg megfelel a mai Torda-laposnak, mely a Kenyere-hát és a Pap-ere között terül el, s melynek vizét a Torda-ér vezette le [38/11. 232]. 1907. * Torda-sémlyék. A Torda-lapos legmélyebb, régen főleg nádas, „tocsogós” részét nevezték így az 1800-as években. (Pányi György, id. Dezső József). 1908. Tornaklub. Vetró Lajos Endre és Gaál Dániel több társukkal alapították 197
